ANATÓLIAI ELSŐK

A világ az ember megjelenésétől kezdve tele van ismeretlen dolgokkal. Ismeretlen és félelmetes dolgokkal… de nem ugyanaz félni egy vadállattól, mint a villámtól vagy napfogyatkozástól

1766736
ANATÓLIAI ELSŐK

A világ az ember megjelenésétől kezdve tele van ismeretlen dolgokkal. Ismeretlen és félelmetes dolgokkal… de nem ugyanaz félni egy vadállattól, mint a villámtól vagy napfogyatkozástól. Az egyik kézzelfogható, szemmel látható, a másik megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan dolog. Ezért az ember úgy döntött, meghajol minden érthetetlen és félelmetes dolog előtt, s hogy ne ártson neki, próbálta nem megharagítani, és áldozatot bemutatni neki. Istennek tartotta a napot, holdat, csillagokat, folyókat, vulkánokat. Szentnek tartotta az erdőket, hegyeket, vizeket, s papok, sámánok segítségével lépett kapcsolatba isteneivel. Saját kezével készített bálványokat, melyek közt voltak istenek és az isteneknek ajánlott áldozatok… A mitológiai isteneknek hatalmas szentélyeket emelt. Voltak, akik egyetlen Teremtőben hittek, mások megszámlálhatatlan istenségben… Egyes városokat, helyeket szentnek tartottak. Az emberiség nagy részét hatásuk alá vonó vallások Ázsiában és a Közel-Keleten keletkeztek, s elterjedtek a világon. Az első országok és városok, melyek a vallás kapcsán eszünkbe jutnak, India, Japán, a Vatikán, Jeruzsálem, Mekka vagy Medina.

Azonban van egy hely, amelyet mindenképpen meg kell említenünk, ha a vallástörténetről beszélünk: Anatólia! Itt civilizációk, kultúrák, vallások követték egymást a történelem során. Ezért a „vallások bölcsőjének” is nevezik. A zsidók, keresztények, muszlimok imahelyeinek és szent helyeinek sokasága lenyűgözi az embert. Felejthetetlen utakat kínál a három kinyilatkoztatott vallás hívőinek. A keresztények számára Jeruzsálem után a második legfontosabb központ Anatólia. Anatólia legfontosabb központjai közé tartozik a „Hét templom”, vagy az „Apokalipszis Hét Temploma”, melyek a keresztények hite szerint az Ítélet Napjáig állni fognak. Ma Laodikeiáról mesélünk, ahol a hetedik és utolsó ilyen templom áll.

Laodikeia antik városa Pamukkale, vagy akkori nevén Hierapolis árnyékában maradt… még ha nem is volt annyira ismert, második Epheszosznak nevezték, mert ez volt Anatólia második legnagyobb antik városa. A város múltja i.e. 5500-ig nyúlik vissza, a római időkben híres volt gazdagságáról. A Menderes folyó öntözte termékeny földjei, s főleg a Nyugat-Anatóliát Belső-Anatóliával összekötő utak mentén elfoglalt helyzete is hozzájárult ehhez a bőséghez. A római császártól „a szentély őrzője” címet kapott város halmozta a gazdagságot.

A híres ókori földrajztudós, Sztrabón elmondja, hogy Laodikeia fontos bevételi forrása volt fekete juhaik puhaságáról híres gyapja. A város textilipara is elég fejlett volt. A csak Laodikeiában tervezett és gyártott tunikatípus nagyon keresett volt. Laodikeia széles körben exportálta jó minőségű vásznait, még a francia Lyon városban is találtak olyan sírkövet, amire az volt vésve: „Itt nyugszik egy laodikeiai vásznakat áruló kereskedő”, amiből tudhatjuk, a város neve márkanévnek számított a textíliák terén.

A ma Denizliben található Laodikeia a római időszak azon ritka városai közé tartozik, ahol 2 színház is volt… ami szintén gazdagságának bizonyítéka. Laodikeia metropolisz volt, népessége mintegy kétszerese a környező városokénak. Anatólia második kereskedelmi, művészeti és sport központja. Húszezer fős színháza az egyik legnagyobb Anatóliában. Második színháza a lépcsőin található vésetekkel kelti fel a figyelmet, melyekből kitűnik: a régió kereskedelmét, kultúráját és törvényeit meghatározó üléseket is itt tartották. Azt is megtudhatjuk belőlük, hogy a város fontos személyeinek, iparos céheinek és a különböző városból érkező képviselőknek külön lakhelyet jelöltek ki.

Laodikeia színháza mellett stadionja, sportcsarnoka és fürdői is lenyűgözőek voltak. De van még egy sajátossága, mely megkülönböztette a többi ókori várostól. Azon kevés ókori városok közé tartozott, ahol alkalmazták a XVII. században élt Pascal által felfedezett, és a hidraulika egyik alaptörvényének számító „közlekedő edények törvényét”! Mivel a város közelében nem volt vízforrás, mintegy 20 kilométerről, völgyeken árívelő rendszerrel hozták ide a vizet. Laodikeia számára a víz olyan fontos volt, hogy „víztörvényt” is hoztak. Az ókor egyik legátfogóbb törvénye volt, mely tartalmazta a vizet beszennyezők büntetését, a víz elosztását is.

Laodikeia antik városának még egy különleges tulajdonságát említenénk. Itt található a keresztény világ egyik legrégibb és legfontosabb temploma, mely zarándokhelyként is szolgál. Ez a kereszténység által oly fontosnak tartott „Hét Templom” egyike. Szent János anatóliai keresztényeknek írt utolsó levelét a laodikeiai közösségnek küldte. Az egyetlen közösség a laodikeiai, melyet a gazdagság szeretet és hitük gyengesége miatt levélben megrótt. A kereszténység számára kiemelkedően fontos város ma szerepel az UNESCO ideiglenes Világörökség-listáján.

Laodikeia az első emlékhely, ahol Törökországban folyamatos, az év 12 hónapján át tartó ásatásokat kezdtek. Az ásatások során oszlopaikkal együtt feltárták a Szíria és Stadion utcákat. Legutóbb a húszszobás „templomos ház” került napvilágra, ahol az első keresztények titokban imádkoztak. A házban férfiak és nők számára két külön termet, fürdőt, szálláshelyet és üzlethelyiséget is feltártak.

Anatólia legnagyobb, az ókori világ második legnagyobb stadionja, két színház, négy fürdő, öt agóra, szentély és emlékutak jellemzik Laodikeia városát, melyet érdemes közelebbről megismerni!

A kereszténység szent könyvében, a Bibliában is említett „Hét Templom” egyikének városa, az antik világ legépebben megmaradt csőrendszerrel ellátott vízvezeték-rendszere, világszerte híres textilgyártás és még számos más érdekesség várja a látogatókat Laodikeia, hogy visszarepítse őket az évszázadokban!



Még több hír