ANATÓLIAI ELSŐK

A mai műsorunkban esik szó a „Datca-Knidos Aphrodité szoborról

1737937
ANATÓLIAI ELSŐK

A történelem első szépségversenyének adnak otthont ezek a területek. Híresztelések szerint a napjainktól 4 ezer évvel ezelőtt valósult meg ez a szépségverseny, mely istenek között volt. Aphrodité csábította a játékvezetőt, hogy legyen a legszebb istennő. Ezzel okozta a trójai háború kitörését, de megnyerte a legszebb istennő címét is. Századok folyamán a világnak legszebb nőjének, tökéletességnek emlékeznek Aphrodité névről. Több templomot építettek, számtalan szobrot készítettek az Istennő nevére. A mai műsorunkban esik szó a „Datca-Knidos Aphrodité szoborról, mely az elsők között szerepel a művészeti történetben.

Aphrodité a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában. A tengerészek védője, a termékenység és bőség istennője. Praksiteles az akkori idők híres szobrásza egy szobrot készítette Knidos lakói számára, akik tengerészek voltak. A „meztelen Aphrodité-nek” ismert „Knidosi Aphrodité szobra” a világnak első meztelen szobra, e szempontból nagy fontosságú.

Az akkori ideig csak a görög isteneknek azaz férfiaknak efféle szobrait készítették. Az istennőket pedig a ruháikkal faragták. A közhiedelemmel ellentétben ennek nem volt kapcsolata a trágársággal. A hellén civilizáció egy férfiak uralma alatti civilizáció volt, és a férfitest tökéletes volt számukra. Hit szerint tökéletlen volt nőtest, ezért ruháikkal ábrázolták őket.

A Knidosi Aphrodité Szobor az első példája volt a művészeti történet új témájának. Ez a szobor hírnöke volt annak is, hogy a nők elkezdenek részt venni a hellén kultúrában. Századok folyamán ihletet merített több művésznek, nemcsak szobor, hanem festészetnek, költészetnek, regényeknek és filmeknek is témája lett a nőtest. Aphrodité révén idealizálód a nőtest. 

Egy istennő volt Aphrodité. Egy isteni szépség tükröződése volt. A szobor is ennek a gondolatnak megnyilvánulása. Az antikkori művészet egyik büszkesége. Az akkori idők egyes írói szerint egy látásra méltó mesterműnek minősítették ezt az esztétikai csodát. A Knidosi Aphroditét úgy ábrázolták, amint fürdeni készül. E szempontból egy vallási értelme van, mert a mosás egy kötelező szertartás a termékenységistennők között.

A knidosiak Aphroditétől reméltek segítséget.  Knidosban egy olyan helyre helyeztették el a szobrot, melyet minden szempontból láthatták a tengerészek. Hittek abban, hogy segélyt nyújtott tengerészeknek a veszélyes átjárókon és viharos időkben. A tengerészek, akik látják a szobrot, biztonságban érzik magukat. Szakértők szerint a szobrot egy szokatlan formába köralakban készítették, hogy minden oldalról legyen látható. Az Aphrodité templomának nevezett épületet ismerik a Kerék templom néven. Ezek mindegyike hipotézis, mert se templomban, se Knidos más helyén nem tudták találni erre a híres szoborra. Csak az akkori utazók jegyzései, az ásatások során talált Aphrodité arcképű pénzek és a templomhoz tartozó falfestményekkel kapcsolatos információk vannak a kutatók kezében.

Most beszélünk Knidosról. A Datca-félsziget legtávolabbi pontján áll Knidos, mely antikkor legfontosabb kereskedelmi, kulturális és művészeti városai egyike volt. A tengerészet szempontjából is nagyon fontos volt a fekvése, mert az Égei- és Földközi-tenger találkozópontján állt. Knidos egyik fontos állomása volt azoknak a hajóknak, melyek utaztak a Földközi-tengerről a Fekete-tengerre. A védett természetes kikötőivel segített a tengerészeknek a rossz időjárási körülményekben. Kezdetben a város állt a szárazföldből és a Kap Krio szigetből, melyet napjainkban Deveboynu azaz tevenyáknak nevezik. Ezért Strabon híres geográfus kettős városnak minősítette Knidost. idővel megtelt a szárazföld és sziget közötti tenger, és így két külön kikötő keletkezett. Az északi részben levő Égei kikötőt a katonai célból használták, mert még védett volt. A déli részben levő kikötő pedig szolgált a kereskedelmi hajókra.

Knidosban egyenetlen volt a terep, ezért teraszokként helyezték el az épületeket. A vásárlóközpontként használt Stoa, a termékenységistennője Demeter nevére épített Szenthely, a 20 ezer fős kapacitású Nagy Amfiteatrum, Az Apollon és a Dionysos templomok is Knidos antikváros fontos épületei között szerepel. Ezen kívül az antikkor legnagyobb nekropolisza is ebben a városban található.

Általában kifosztják a gazdagságával és pompájával kiemelkedő városokat. Knidos antikváros is nagy kárt szenvedett a 19. és 20. századi illegális ásatások során. Külföldre csempészték az ásatások során talált műveket. A méretével, súlyával és magas művészeti értékével kiemelkedő „Knidos Oroszlánt” és egy valódi emberi méretben faragott „Knidosi Demetert” kiállítják Londonban.

Praksiteles szobrász egy úttörő volt az Aphrodité szobor készítésével és azt is biztosította, hogy a város egy híres idegenforgalmi hely is lett. Knidos nemcsak művészekről, hanem tudósokról és filozófusokról is híres. Eudoxus matematikus, csillagász és filozófus, az egyiptomi Alexandriai Torony építésze Sostratos élt Knidosban. Hipokrat kortársa és ellenfele Euryphon Knidosban alapította az akkori idők legnagyobb második orvosiskoláját.



Még több hír