ANATÓLIAI ELSŐK

A megkövült istenek helyeként ismert Nemrut-hegyről, a Kommagene Királyságról és annak óriási szobrairól beszélünk

1700916
ANATÓLIAI ELSŐK

A településektől távol, egy csupasz úton, ameddig csak a szem ellát, nehéz mászás vár önökre... Csupasz, mert egyetlen fát vagy növényt sem láthatnak. Nehéz, mert éles kanyarok és meredek lejtők vannak ezen az úton. Kétezer évvel ezelőtt csak gyalog vagy öszvéreken lehetett megtenni ezt az utat, ma viszont akár gépjárművel is megtehetik. De rögtön le kell szögeznünk, hogy ehhez egy terepjáró kell. Mert csak így érhető el az a néhány perc, amikor a napkeltét és napnyugtát a legszebb módon lehet látni a világon.

Anatóliában a civilizációkhoz, kultúrákhoz és államokhoz hasonlóan ezeknek az államoknak a királyai, császárai is megérdemlik, hogy beszéljenek róluk. Egyesek háborúkkal hagytak nyomot a történelemben, mások az általuk kötött békeszerződésekkel... Egyesek azért építtettek hatalmas emlékműveket, hogy a nagyságukat demonstrálják a világnak, mások a halhatatlanságukat hirdették... Egyesek előnyt kovácsoltak a természet csodáiból, hogy elhitessék azt, hogy élő istenek. A Nemrut-hegyen lévő Kommagene civilizáció híres királyáról, I Antiokhoszról beszélünk. Arról a királytól, aki ezeket a legendás óriási istenszobrokat készíttette…

A Kommagene civilizáció a mai Adıyaman, Kahramanmaraş, Gaziantep városait és a Nemrut-hegyet is magában foglaló területen jött létre. A Kommagene Királyság egyik oldalon a Római Birodalom, a másik oldalon Perzsia szomszédja volt. Elhelyezkedéséből adódóan politikai, társadalmi és gazdasági szempontból is nagyon fontos területen helyezkedett el. Az Eufrátesz folyó és az általa öntözött síkságok ura volt; ez a kis állam az értékes cédrus fák és más természeti kincsek szempontjából is meglehetősen gazdag volt. Kicsi volt, de majdhogynem ütköző államként funkcionált Kelet és Nyugat között. Antiokhosz király bölcs politikájának köszönhetően közel 40 éven át uralkodott az országban anélkül, hogy háborúzni kényszerült volna. Apja perzsa, anyja pedig hellén származású volt; egy kicsit ebből az előnyből is hasznot húzott. A Kommagene király arra törekedett, hogy összehozza a kor két uralkodó kultúráját, és mind a perzsa, mind pedig a hellén isteneket tisztelte. Úgy vélik, hogy ezért csináltatta a Nemrut-hegyen évezredek múlva „Az istenek trónjai” néven emlegetett 10 méteres pompás istenszobrokat és a több méter hosszúságú feliratokat is.

A Kommagene király nem csak azért csináltatta ezeket a szobrokat, hogy egyesítse a keleti és a nyugati kultúrát. Ezeket a bámulatos és páratlan szobrokat azért építtette, hogy egyrészt kifejezze az istenek és az ősei iránti háláját, másrészt hogy a saját halhatatlanságát és istenkirályságát is bizonyítsa. Hatalmas összegeket költött, éveken át sok embernek adott munkát ezekért a hatalmas szobrokért… Ezt a területet, ahol a szobrok találhatóak, ma keleti, nyugati és északi teraszoknak nevezik. Ezek az égboltot uraló sas, a földet uraló oroszlán, I. Antiokhosz király, Zeusz, Apollón és Héraklész szobrai… Mivel a keleti terasz jobban ki van téve az időjárási viszontagságoknak, ezért az itt lévő szobrok fejei ledőltek, így ma ezek a szobrok törzsei előtt vannak kiállítva. És sokkal misztikusabb és hatásosabb légkört teremt… A nyugati teraszon található szobrokat viszont az eredeti állapotukban lehet megtekinteni. A kor technológiájára gondolva érdekes elgondolni, hogy miként csinálták ezeket a hatalmas istenszobrokat. A régészek egyetértenek abban, hogy a hegyen lévő mészkőtömbökből ott faragták ki a szobrokat, ahol találták őket.

Az Antiokhosz király állíttatott szobrok valójában azt a síremléket és halmot fogják körbe, amelyet azért építtetett, hogy a halála után oda temessék. A trónusok mögött, amelyeken a szobrok állnak, egy több mint 200 sorból álló hosszú felirat található. A hellén stílusban íródott, végakaratnak számító feliratnak köszönhetően megoldódik a Kommagene Királyság rejtélye. A feliraton a király elmondja, hogy a halomban az ő szent sírja található, és az utána érkezőktől azt kéri, hogy őrizzék meg a szentély tiszteletét. Emellett dicséri azokat, akik imádkozni jönnek, és megátkozza azokat, akik rossz szándékkal közelednek a helyhez.

A falvakból származó bevételekből, amelyeket fenséges nemzetségem szent tiszteletére jelöltem ki, bőséges és gazdag füstölőt és füveket kell felajánlani ezeken az oltárokon, valamint áldozatokat kell bemutatni az istenek és az én tiszteletemre, a szent asztalokat pedig méltó ételekkel kell ellátni. Vendégszeretettel kell fogadni azokat a helyieket és idegeneket, akik ide jönnek, és biztosítani kell, hogy élvezetes legyen a lakoma” – mondja a király a végakaratában.

A Kommagene király síremléke Anatólia legérdekesebb sírhalma, ugyanis nincs hozzá hasonló olyan dombsír, amelyet törmelék kövekből hoztak létre! Ez a domb pontosan a 2100 méteres Nemrut-hegy csúcsán helyezkedik el. A sziklába vájt sírkamrát 50 méteres magasságban egy halommal fedték be. A halmot tenyérnyi nagyságú vágott kövekből hozták létre, hogy megelőzzék a sírrablásokat. Meglehetősen figyelemre méltó ez a Kommagene király által tett óvintézkedés, ugyanis ásás közben a kövek úgy folynak le, mint a homokszem, ezért a mai napig nem lehetett elérni a sírt.

A mauzóleumra épített halom egy olyan hely, ahol teljes pompájában lehet megtekinteni a napkeltét és a napnyugtát… Mivel a hegy csúcsa minden más környékbeli helynél magasabb, ezért napkeltekor és napnyugtakor sokkal jobban látható. Talán ezért van az, hogy azok, akik a Nemrut-hegyen látták a napkeltét és a napnyugtát, azt mondják, hogy zavartságot és különféle érzelmeket éltek át. Talán azért, mert néhány percre elszakadtak a világtól, amelyben élnek, és egy rejtélyes időszakba kerültek át, talán azért, mert néma tanúi voltak ennek a pillanatnak, ki tudja? Friedrich Dörner német régész, aki a Nemrut-hegyen végzett fontos régészeti ásatásairól és „Az istenek trónjai a Nemrut-hegy csúcsán” című könyvéről ismert, azt mondta, hogy soha nem fogja elfelejteni az első alkalmat, amikor felment a Nemrut-hegyre, és hozzátette, hogy „Bármennyire is felkészülten megy oda az ember, a valóság mégis zavarba ejti”.

A Nemrut-hegy mind természeti emlékként, mind pedig emberi kéz által formált történelmi alkotásként szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Ezen a vulkanikus hegyen, a Nemruton találhatóak a Kommagene kultúra istenszobrai, amelyek hidat képeznek a keleti és a nyugati civilizáció között.

Anatólia számtalan civilizációnak ad otthont, és egy új arcát mutatja meg a Nemrut-hegyen; szinte megbűvöl minket a múltat és a jövőt figyelő óriási szobraival. Mintha egy másik világ kapuit nyitná meg, amikor felkel a nap, teljes pompájával mindent vörösre fest, minden elhallgat, megáll az idő… Úgy tűnik, mintha egy csoda történne, amikor a nap újból felkel, az ember pedig azt gondolja, hogy az idő kezdetét látja, és békére lel...

 



Még több hír