ANATÓLIAI ELSŐK 26

Ezen földek egyik legerősebb államáról, a hettitákról, a vízzel való kapcsolatukról, anatólia legrégibb s a világ egyik legrégibb ma is működő gátjáról, az alacahöyüki Gölpinar hettita gátról beszélünk

1698457
ANATÓLIAI ELSŐK 26

Anatólia közepén egy csodálatos és nagyon fontos folyó folyik át. Életet ad a fekete-tengeri régió déli földjeinek, kiterjedt medencéje fajok ezreinek ad otthont. Ez a folyó a Törökország földjén eredő és. ott is a tengerbe ömlő leghosszabb folyó, a Kızılırmak. Nemcsak napjainkban, hanem a történelem során is Anatólia egyik legfontosabb folyója. Az ókorban Asia Minor, vagyis Kis-Ázsia határát a Kızılırmak jelentette. Számos nép és civilizáció telepedett le Anatóliában, a legrégibbek a Kızılırmak környékén. A világtörténelem társadalmi, gazdasági és vallási rendszerét nagyban befolyásoló hettiták is ebben a medencében telepedtek le.

A hettiták civilizációja sok mindenben első volt. Az első írott szerződés, a Testvéri Békeszerződés a hettiták és egyiptomiak között köttetett. Ők háziasították először a lovakat, ők használták az első kerekeken guruló harci szekeret. Anatóliában ők hoztak létre először szervezett államot és erős központi hatalmat. Ők tették le a mai „alkotmányos monarchia” alapjait.

A hettiták nemcsak a vezetésben és katonai készségekben jártak élen. Sikeresek voltak a várostervezésben és építésben is. Nehéz terepen is rendkívül működőképes városokat alapítottak.

Ilyen rövid idő alatt persze nem tudjuk részletesen bemutatni a világ egyik legrégibb civilizációját. Ma a hettiták mindmáig működő alkotását, Anatólia  egyetlen, s a világon is nagyon ritka gátat, a hettita Gölpinar gátat mutatjuk be.

A hettitákat „ezer istenű népnek” is nevezik. De isteneik között a víznek kiemelt helye volt. Városaikat és főleg szentélyeiket nemcsak praktikus okok miatt építették vízpartra, hanem azért is, mert a vizet szentnek tartották. Nem váratlan tehát, hogy a Kızılırmak táplálta földeken telepedtek le. Nekik a források, a folyók, tavak, tengerek, vagyis mindenféle víz szentnek számított. Vízvezetékeket, víztározókat, szent vizes épületeket emeltek, így születtek Anatólia első vizes létesítményei.

Mivel a megtisztulás víz által történt, szentélyeik mellé rituális fürdőket építettek, mert számukra a megtisztulás, mielőtt az istenek elé léptek, csak víz által volt elképzelhető. A szentélyekben is voltak a tisztálkodás célját szolgáló speciális szobák, ahol mosdókhoz hasonló kis medencék voltak. Ezekbe eg pontról folyatták a vizet, így a világ első vízcsapjait is a hettiták készítették.

A hettiták minden pillanatban közel akartak lenni a vízhez, azonban élőhelyükön az éghajlat kedvezőtlen volt, öntözni sem lehetett, így földjük nem volt termékeny. A fennmaradt ékírásos táblákrók számos esőért mondott fohászt ismerünk, gyakran írnak szárazságról. A vízhiányban élő nép kénytelen volt a térségnek és az éghajlatnak megfelelő rendszereket kifejleszteni. Az öntözés, a mindennapi és a rituális vízigény kielégítése végett az esőre és mesterséges öntözésre alapuló rendszert fejlesztettek ki, megelőzve korukat az éptészet és mérnöki tudomány terén. Vízvezetékeket, medencéket, csatornákat és gátakat építettek.

Ezek egyike Anatólia alső gátjainak egyike is. Az alacahöyüki Gülpinar hettita gát 3000 éves, s nemcsak Anatólia, hanem a világ egyik első, ma is működő gátja. A gátat egy nagy anatóliai aszály után a hettita királyok építtették.

Alacahöyük a hettiták előtt a hattik legnagyobb városa volt. A hettiták idején is megőrizte fontosságát, s az ékírásos táblákon vizekben gazdag városként szerepel. Ezt a száraz várost a vizes létesítmények miatt a hettiták idején „Források városának” nevezték. A hettita gátat sziklákból építették, s a mai gátakhoz hasonlóan elősegíti a többletvíz megtartását. A gáttal összegyűjtött vizet a mezőgazdaságban, ivóvízként és vallási célra is használták.

Az emberiség közös örökségének tartott gát a világ legrégibb, ma is működő gátja! Az ásatások során feltárt gát a projektek által új életet talált. S bár nehéz elhinni, az alacahöyüki gazdálkodók ma is a több ezer éves antik gát gyűjtötte vízzel öntözik földjeiket.

 

A hettiták más városokban is építettek gátakat. A vízszükségletet és domborzati viszonyokat figyelembe véveminden gátjuk más és más. A síkságon medencéket, hegyvidéken teraszokat alakítottak ki. Kayseri, Konya, Sivas és Corum gátjait nézve megérthetjük, milyen magas szintet értek el a matematikában és mérnöki tudományokban.

A hettiták persze nemcsak gátakat építettek. Sziklákba vájt ciszternákban gyűjtötték össze az esővizet, víztározókban és medencékben tárolták, égetett agyagból készült csövekben szállították el a lakóházakig. Ők építettek először rituális célú vizes létesítményeket is. Hatalmas sziklákat daraboltak fel és raktak egymásra. Kifinomult kőfaragó művészetük ma is lenyűgözi az embert.

A hettiták évezredekkel ezelőtt felfedezték a víz fontosságát. Minden vizes létesítményt évente legalább egyszer alaposan megtisztítottak, s törvénnyel büntették a vizet beszennyezőket vagy vízrendszert megrongálókat. Az első vízmérnökök voltak, letették a mérnöki tudás alapjait.

Ma az Európa és a Közel-Kelet mitológiáját, nyelvét, vallását, politikáját és kultúráját nagy mértékben befolyásoló egyik legfontosabb civilizáció a hettiták. Új dimenziót adtak az emberiség vízzel való kapcsolatának, megadták a víznek a megérdemelt tiszteletet. Még ma is sokat tanulhatunk a hettiták ősi civilizációjától.

 



Még több hír