ANATÓLIAI ELSŐK 15

Anatólia nem csak a történelem és az irodalom, hanem az orvoslás és a matematika bölcsője is

1654671
ANATÓLIAI ELSŐK 15

Egyszer élt két kakas egy tanyán, amelyek ki nem állhatták egymást. Végül megtörtént az, amire számítani lehetett, és egy nap, amikor összetalálkoztak, viaskodni kezdtek. Az a kakas, amely vereséget szenvedett a karmok és a csőr csapásai miatt, megszégyenülve elrejtőzött a tyúkól sarkában. A viadalt megnyerő kakas viszont felszállt a tyúkól tetejére és büszkén csapdosni kezdte a szárnyait. Így akarta mindenki számára bejelenteni a győzelmét. Azonban egy zsákmányt kereső sas meglátta ezt a dicsekvő kakast, és gyorsan lecsapva felkapta és elvitte a fészkébe.

Ezzel az ezópuszi mesével kezdtük a mai programunkat, amelynek az az alapgondolata, hogy „azok akik túlságosan büszkélkednek és fennhéjáznak, túl sok figyelmet vonnak magukra, különösen az ellenségeikét”. Ezópuszról fogunk önöknek beszélni, aki az első alkotója volt az ilyen állatokat megszemélyesítő és megszólaltató történeteknek, amelyeket később “fabuláknak” neveztek el.

Anatólia valójában civilizációk láncolata. Évezredeken át szakadatlanul különböző kultúráknak adott otthont, amelyek néha egymás után jöttek, néha pedig egymásból alakultak át. Művészet, kultúra, irodalom, építészet... Mind hatott egymásra, és mind hatott a világra. Aiszoposz vagyis Ezópusz is ilyen volt... Egy Anatóliában megjelent és az egész világon elterjedt irodalmi műfaj, a mind nevettető, mind pedig elgondolkodtató történetek atyja volt... Az életével kapcsolatban nincsenek biztos ismereteink. De úgy gondolják, hogy valószínűleg az Emirdağ közelében található Amorium városában született. Olyanok is vannak, akik szerint trákiai vagy frígiai születésű volt. Sőt, olyanokkal is lehet találkozni, akik szerint valójában soha nem is élt ilyen személy, csupán egy legendás alak volt! Azonban mi vegyük figyelembe azt, amit az ókor híres történésze, Hérodotosz mondott. A történelem atyja, Hérodotosz azt mondja a műveiben, hogy Ezópusz száz évvel ő előtte élt, és egy rabszolga volt.

Ezópusz a részben a néptől hallott, részben pedig az általa alkotott mesékkel egyrészt azt tanácsolta az embereknek, hogy miként viselkedjenek erkölcsös és helyes módon, másrészt pedig rámutatott a gyengeségeikre és hiányosságaikra. Ezt pedig egy addig soha nem használt módszerrel tette: a meséket az állatok közvetítésével mondta el, azokat beszéltette! Az állatok a természetes tulajdonságaikat megőrizve szerepeltek a mesékben... Azaz a róka ravasz, a farkas alattomos, az oroszlán bátor, az egér pedig gyáva volt, de az emberhez hasonlóan beszéltek, az emberhez hasonlóan gondolkodtak és viselkedtek. Ezópusz meglehetősen egyszerű nyelvezetű meséi végén egy tanító jellegű üzenet is szerepelt.

A kutatások azt mutatják, hogy az állatok központba helyezése és a rajtuk keresztül történő mesélés már jóval Ezópuszt megelőzően létezett. A műfaj példáival Indiától Mezopotámiáig széles körben lehet találkozni. Természetesen akkoriban nem hívták ezt a műfajt „fabulának”. Az egész világon elterjedt „fabula” műfaja azután jelent meg, hogy Ezópusz történeteit latinra fordították. A mesékből a francia La Fontaine ihletett merített, és a fabula „tanulságot vagy tanácsot tartalmazó történetként” foglalta el a helyét a világirodalomban. Sőt, egyesek azt állítják, hogy La Fontaine összes meséje valójában Ezópuszé.

Ismert, hogy Ezópusz meséit eredetileg tíz kötetben foglalták össze, de ez a mű elveszett. Egyes források viszont azt mondják, hogy Ezópusz halálakor a mesék száma 20 körül volt. Talán mások írták a többi mesét Ezópusznak tulajdonítva, és így bővítették ezek számát, talán mindet Ezópusz mesélte… Nem lehet tudni! De az anatóliai Ezópuszt a világ egyik legnagyobb mesemondójának tartják, és történetei az emberiség közös kultúrájához tartozó mesékként kerültek be a történelembe.

Kétezer-hatszáz évvel ezelőtt Ezópusszal Anatóliában sarjadt ki a fabula, később ez megihlette La Fontaine-t, és az egész világon elterjedt… Ugyanis a beszélő, emberként viselkedő, filozofikus állattörténeteket a gyerekek és felnőttek is nagyon szerették és azonosultak velük. Évezredekkel később is üdvözöljük Ezópuszt, akinek a történetei máig megőrizték a frissességüket és aktualitásukat, és megismertetnek minket a különböző oldalainkkal.

Anatólia nem csak a történelem és az irodalom, hanem az orvoslás és a matematika bölcsője is. Az Egyiptomban és Mezopotámiában született matematika egyike a történelem legrégebbi tudományainak. Hérodotosz azt állítja, hogy a Nílus áradásai szerepet játszottak a matematika, pontosabban a geometria születésében. Arisztotelész viszont azt mondja, hogy a papok azért találták fel a matematikát, hogy elfoglalják magukat és elűzzék az unalmukat. Az igazi előrehaladásra a matematikában a ión korszakban került sor.

Ahogy Ezópuszt is kevésbé ismerték és La Fontaine az egész világon híressé vált, ugyanúgy prioritást élvez Arkhimédész és Euklidész, pedig az ókornak volt egy kevésbé ismert jelentős tudósa: knidoszi Eudoxosz. Ő a Muğla tartomány Datça körzetéhez tartozó Knidoszban született, és Platón, a híres ókori görög filozófus tanítványa volt. Nem csak a filozófia területével foglalkozott, hanem matematikát, csillagászatot és jogot is tanult, fejlesztette magát. Egy tudós volt, aki ügyvédként rendezte Knidosz jogszabályait, emellett az elméleteivel csúcsára juttatta a görög matematikát, és megnyitotta az utat napjaink csillagászata előtt.

A matematika területén hozzájárult az arányok elméletéhez. Tovább fejlesztette az arkhimédészi axiómát. Nem csak elméletekkel foglalkozott, Eudoxosz találta meg a szabálytalan testek területének és térfogatának egyszerű kiszámításának módszerét is.

Szintén ő volt az, aki először készítette el az univerzum matematikai modelljét… Ezzel a munkával megelőzte Keplert és Kopernikuszt. Amellett érvelt, hogy a világegyetem rendjének megmagyarázásához megfigyelésekre van szükség. Eudoxosz nem vette figyelembe az olyan gondolatokat és véleményeket, amelyek nem támaszkodtak megfigyelésre és kísérletre. Galilei és Newton is az ő útján haladt. Tanítani ment Egyiptomba, ahol sokáig maradt és csillagászati megfigyeléseket is végzett. Ezeknek a megfigyeléseknek a végén megállapította, hogy a bolygók szabálytalan, a csillagok viszont periodikus rendben mozognak. Emellett megmagyarázta a csillagképek létrejöttét, és egy csillagtérképet is rajzolt. Eudoxosz szerint a Föld a világegyetem központja, minden égi mozgás kör alakú és szabályos. Az égitestek gömb alakú ábrázolása is az ő ötlete volt, és ezzel az elképzeléssel úttörő szerepet játszott a modern csillagászatban. Több ezer évvel ezelőtt Eudoxus volt az első tudós, aki 365 napnak és 6 órának határozott meg egy évet!

Eudoxosz nagy hozzájárulásokat tett a matematikához és a csillagászathoz… Azonban azok, akik nem foglalkoznak ezekkel a diszciplínákkal, nem igazán ismerik őt… Arkhimédész, Euklidész, Kopernikusz, Galilei ismert emberek, de Eudoxosz, aki utat nyitott előttük, nem nagyon ismert, ezért nem kapja meg a megérdemelt tiszteletet. Holott tagadhatatlanul nagy volt a tudományhoz való hozzájárulása.

Az ezen a földön született és felnőtt knidoszi Eudoxosz elkészítette az univerzum első modelljét a történelemben, több száz évvel megelőzte kortársait, számos matematikus és csillagász úttörője volt... Mit gondolnak, évezredekkel később nem érdemel-e ő is ugyanolyan üdvözletet, mint amit Ezópusznak is küldtünk?



Még több hír