ANATÓLIAI ELSŐK 9

Miután az ember ellenőrzés alá vonta a folyókat, nem félt már az erejüktől, mint régen, nem pusztán azon igyekezett, hogy az áradásoktól megmeneküljön és életben maradjon. A folyók már nem kiismerhetetlen erők, hanem a kíváncsiság tárgyai. Először egyszerű tutajokon kis távolságra, sekély vízen kezdett utazni az ember. Miután felfedezte, hogy a fakérget és fadarabokat evezőként használhatja, mélyebb vizekre is merészkedett. Ez az egyszerű, de hatékony felfedezés előmozdította a kereskedés kezdetét jelentőt utakat is. Idővel ezek a korlátozott utazások már nem voltak elegendők. Ahol a folyók véget értek, és megkezdődtek a láthatárig nyúló sós vizek, az ember elgondolkodott, hogy mi van azokon túl, s az ismeretlen utáni vágy és a kíváncsiság a tengerre vitte. De olyan járműre volt szüksége, amely utat nyitott a határtalan, mély vizekre. A fatörzseket faragva a mai modern hajók ősét készítette el. A 6000 évvel ezelőtt Egyiptomban készült hajók az emberi történelem egyik fontos fordulópontja. Aztán felfedezték a szél erejét, vitorlákat kezdtek használni, s így egy határtalan világ nyílt meg az emberiség előtt.

A régészek szerint először Egyiptomban és Mezopotámiában használtak vitorlát. Már nem volt szükség evezésre, fáradság nélkül lehetett hatalmas terheket messzire szállítani. Először a közvetlen környezetükben kereskedtek, majd a tengerjárás fejlődésével az Anatólia déli partjain fekvő, majd a nyugati államokkal. A Földközi-tenger biztonságosabb volt a nyílt tengerekhez képest, de így is történtek tragédiák, hajók süllyedtek el… az elsüllyedt hajókból pedig rengeteget tanultunk a régi civilizációkról és időkről…

Az évezredek során Anatólia több tucat civilizáció otthona volt. Valódi régész-mennyország, számos helye szabadtéri múzeum. Nap mint a nap a tudományos világot meglepő új felfedezés bukkan fel, melyek némelyike megváltoztatja a gondolkodást, némelyike megerősíti a korábbi tudást. Hegyek, kövek, síkságok mondják: maga vagyok a történelem, gyere, új dolgokat mesélek! De csak ezek szólnak hozzánk, csak a szárazföld beszél az emberi történelemről? Nem! Anatólia tengereinek is sok mesélnivalójuk van. Törökország parti vizeit tartja a tudományos világ a tengerjárás bölcsőjének. Ezek a tengerek az ókortól a tengeri civilizációk otthonai és sok civilizáció útvonalai is voltak. A három oldalról tenger határolta föld először a kereskedelmi flották, majd az utasszállító hajók és felfedezők útvonala lett.

A világ legrégibb hajóroncsát Törökország déli részén, Antalya Kumluca tengerpartján fedezte fel egy szivacshalász, merülés közben, ez a „Gelidonya-i hajóroncs”. Rakománya réz, bronz és ón rögökből állt, a karbonvizsgálatok szerint 3200 évvel ezelőttről, a késői bronzkorból származik. A szárazföldi ásatások szabályai szerint e roncson végezték a világ első víz alatti ásatását, vagyis az „első szisztematikus vízalatti roncsfeltárást”. A roncs feltárása 1960-ban, egy szezon alatt a víz alatt történt. A roncsról bronzból készült balta, ásó, kapa, gerely, konyhai és mezőgazdasági eszközök kerültek elő a tenger mélyéről… a Gelidonya-i hajóroncs figyelemre méltó rakománya még a hulladéknak ítélt ércmaradványok. Ezek a hulladékok bizonyítják, hogy akárcsak ma, akkoriban is igyekeztek a fémeket újrahasznosítani. 3200 évvel ezelőtti őseinknek ismét sikerült meglepniük minket!

Az ásatások előkerült leleteknek a Bodrumi Várban alakítottak ki vízalatti múzeumot. Így Törökország hozta létre az első vízalatti múzeumot. Az amerikai vízalatti régészetnek is lendületet adott a Gelidonya-i ásatás. A világ vízalatti régészete a Galidonya-i ronccsal született meg!

Az Antalya Kas régiójának vizein 1984-ben felfedezett Uluburuni roncs elhódította a világ legrégibb hajóroncsa címet a Gelidonya-i roncstól, mert 200 évvel korábbról származik. 11 szezonon át tartott a XX. század legnagyobb felfedezésének tartott roncs feltárása. Több ezer merüléssel réztömböket, kobaltkék, türkiz és levendulaszínű kerek üveglapot, páratlan leleteket hoztak felszínre. A legrégibb nyersanyag-forrásnak tartott üvegtömbök bizonyítják, hogy a korban Szíria és az Égei-tenger közt üvegkereskedelem folyt. Elefánt- és víziló-agyarak, bronz nyilak, lándzsahegyek és tőrök is előkerültek a roncsból.

A rakományt berakodták a hajóba, mindent előkészítettek az útra, felhúzták a horgonyt, és útra keltek Ciprusról. Kihajóztak a nyugodt vízre, rengeteg rezet szállítottak. Egy idő után vihar tört ki, a hajó nem tudott megbirkózni a hullámokkal, a nehéz rakomány miatt nem tudott ellenállni a viharnak, és Antalya vizein a tenger mélyére süllyedt. A tengerészek soha többé nem tértek haza, az árukat soha nem szállították le…

A világ legrégibb roncsairól elmondottak a Nyugat-antalyai Hajóroncsra vonatkoznak. Talán az így történt események, talán valami teljesen más zajlott akkor. Nem ismerhetjük tökéletesen a 3600 éve történt eseményeket… a szakértők feltételezéseiből indultunk ki. Az akkor történtek miatt a hajó elsüllyedt, hosszú ideig nyugodott a tenger mélyén, s várta, hogy újra felfedezzék… Az Uluburnui Hajóroncs felfedezése után 35 évvel szintén Antalya vizein fedezték fel a Nyugat-antalyai Hajóroncsot, mely ismét elhódított a világ legrégibb hajóroncsa címet. A Nyugat-antalyai Hajóroncs 200 évvel korábbról származik. Törökország vizein, de a világon is első. Megváltoztatta a vízalatti régészet történelmét, a vízalatti világ Göbeklitepéjének is nevezik, mert a mostanáig talált legrégibb kereskedőhajó. Az ásatások 1,5 tonna különböző formájú réztömbre bukkantak. Ezért a világ lekorábba, talán első ipari árut szállító hajójának tartják.

Az ember tengerre szállása, különböző földek felé tett lépései, új kultúrák felfedezése és a kereskedelem fejlődése terén is elsődleges szereppel bírt. Például a mai Szíria és Libanon területén élt, erős hajókat építő föníciaiak a termelt luxuscikkeket Mezopotámiába, Görögországba, egyes történészek szerint a Brit-szigetekre is szállították! Anatólia partjai minden korban a kereskedelmi utak fontos központjai voltak. A világ vízalatti régészetének kezdetét jelentő és fejlődését támogató törökországi parti vizeken zajlottak a legfontosabb feltárások. Felbecsülhetetlen értékű leletek és tudás forrásai a világ legrögibb hajóroncsai. Sokat megtaláltak már, de még rengeteg vár felfedezésre! Anatólia a föld és a víz alatt is a történelem kiapadhatatlan forrása.

Ma nemcsak Anatólia, hanem a világ legrégibb hajóroncsairól beszéltünk önöknek.