ANATÓLIAI ELSŐK 6

A pénz egyeseknek cél, másoknak eszköz, vagy talán mindkettő

1619092
ANATÓLIAI ELSŐK 6

A pénz egyeseknek cél, másoknak eszköz, vagy talán mindkettő… a pénzzel való kapcsolatunk azt is mutatja, hogy miként viszonyulunk hozzá. Egy közmondás szerint a pénz nem jelent boldogságot. Arra a kérdésre, hogy mi az a 3 dolog, ami a háborúhoz kell, Napóleon azt felelte: pénz, pénz, pénz… akár cél, eszköz, a pénz mai életünkben nagy szerepet tölt be. Pénz nélkül nem sok mindent tudunk csinálni, sok mindenhez nem férhetünk hozzá. De elgondolkodtak azon, hogy milyen rendszert használtak az emberek, amíg nem volt pénz? Mióta létezik egyáltalán pénz az életünkben? Melyik civilizáció találta fel a pénzt? És azt a mondást hallotta már, hogy olyan gazdag, mint Krőzus?

A Lüdiai Királyság Anatólia egyik legfontosabb, leggazdagabb civilizációja volt. Bár nem volt túl hosszú életű, az emberiség történelmén nyomot hagyó civilizáció. Nyugat-Anatólia termékeny földjein alapították, nagyon gazdag volt természeti forrásokban. Márványkészletei és erdői kényelmes életet biztosítottak a királyságnak. A Gediz és Menderes folyók miatt nem láttak hiányt az élelemben. Fővárosa a mai Manisa Sart városában található Szardeisz. Szardeisz közepén folyik át a Sart folyó, ami miatt Lüdia „Aranyvárosának” nevezték, mert arany- és ezüstszemcsékkel átszőtt elektrum kristályokat sodort magával. A lüdiaiak a Sart forrásánál is ástak ezekért a kristályokért. Tehát a lüdiaiak valódi gazdagsága ezekből az arany- és ezüsttartalmú természetes ásványokból, az elektrumból származott.

A királyság legértékesebb forrását, az elektrumot először porrá törve, zsákokba téve vagy rögökben használták. Később Alyattes lüd király úgy döntött, hogy érméket veret belőlük. A különböző értékű pénzérmék megkülönböztetése végett különböző ábrákat vagy a lüd nevüket használták ezeken az érméken, amelyek éppolyanok, mint a ma használatos fémpénzek! Ezzel a találmánnyal a Lüdiai Királyság még tovább gazdagodott, s befolyásos erővé vált a térségben. A pénzérmék Anatólia, vagy akkori nevén Kis-Ázsia határit átlépve gyorsan elterjedtek más országokban is a Földközi-tenger mentén.

Azonban az elektrum nem mindig azonos arányban tartalmaz aranyat és ezüstöt. Ezért a Sart folyó partján felállított aranyműhelyekben kezdték kivonni a színaranyat és színezüstöt az elektrumból, majd az arany mennyiségét csökkentendő, ezüstöt adtak hozzá, és így verték újra. Ezért egy idő után kezdték megkérdőjelezni az érmék megbízható cserealap voltát.

Alyattes király fia, Krőzus, vagy másik ismert nevén Kóré (Kroiszosz) trónra lépésekor új rendszert vezetett be a probléma megoldására. Felhagyott az elektrumból vert érmékkel, hanem szabványosított súllyal külön arany és ezüst érméket veretett. Ez a Lüdiai Királyság és az érmék számára is fordulópontot jelentett. Az értékes érmék kisméretűek, és mindössze fél grammosak voltak! Az érmék súlya, a rajtuk lévő nyomat és a tisztaságuk szabályozása segítségével megbízható fizetőeszköz, és maga is pénz is megszületett! A híres ókori történész, Hérodotosz azt írja könyvében, hogy „a lüdiaiak vertek először arany- és ezüstpénzt a történelemben”. Lüdia történelme leggazdagabb napjait kezdte élni. Innen származik az „olyan gazdag, mint Krőzus” mondás.

De hogyan fizettek az emberek a pénz feltalálása előtt, hogyan mérték a vagyont, mit használtak pénz helyett? Leggyakrabban kagylóhéjakat, állatokat, állatbőrt, búzát és árpát. Azonban mivel ezeket nehéz volt felosztani, szállítani, és gyorsan megromlottak, elkezdtek nemesfémeket használni. A téma szakértői, bár nem adnak pontos magyarázatot a pénzhasználat alapvető okára, azt sem gondolják, hogy egyedül a kereskedelem megkönnyítése volt a célja. Azt gondolják, hogy az állami hivatalnokok és katonák bérének egyszerű és rendszeres kifizetésére találhatták fel a pénzérméket. Ahogy a sumérok azért találták fel az írást, hogy a föld terményeit nyilvántartásba vegyék és a fizetett dolgozók jogait őrizzék! Mert akkoriban sok állam zsoldosokat alkalmazott, s a katonák szolgálatait aranyért és ezüstért vásárolhatták meg.

Szakértők szerint a pénzérmék ugyanakkor a hírközlés eszközei is voltak. Abban az időben, amikor nem voltak kommunikációs eszközök, az emberek a pénzérmékről tudták meg, hogy milyen király lépett trónra, uralkodott, milyen hidakat, szentélyeket építettek, de még a frizuradivatot is. Ma pedig a pénzérmékről tájékozódhatunk a régi civilizációkról, megsemmisült településekről, épületekről. A pénzérmék veréséhez használt fém tájékoztat az ország pénzügyi helyzetéről, az állam függetlenségéről, győzelmeiről vagy vereségeiről. Vagyis a pénzérmék éppolyan fontosak történelmi tudásunkhoz, mint az írott források.

Egyes tudósok szerint ugyanakkorra esik a perzsa királyi út megépítése, amikor a történelem és Anatólia ezen fontos királysága a pénzt feltalálta. A perzsa királyi út a lüd fővárosból, Szardeiszből indult, Moszulon és Bagdadon áthaladva a perzsa birodalom fővárosáig, s azon át Perszepoliszig. Az Anatóliát nyugattól keletig átszelő, 2700 km út és a pénz feltalálása nagyban hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez. Nemcsak a lüd civilizáció, hanem az útvonalon fekvő összes civilizáció kapcsolatba lépett egymással és fejlődött a gazdaság, tudás, kultúra és művészet területén.

Anatólia termékeny földjei és geopolitikai helyzete miatt évezredek óta a kultúra, művészet, tudás és kereskedelem területén is az emberiség központja. Nem véletlen hát, hogy pénzt is itt vertek és használtak először. Ez a felfedezés nagyban megváltoztatta az emberek életét. Mindannyian különböző kapcsolatot alakítottunk ki a pénzzel, egyesek minden mást félretéve életük központjába állították, mások a második vagy harmadik sorba állították, sőt, vannak, akik féltek és távol maradtak tőle. De végül minden egyén és társadalom életében szerepet játszik, vezető szerepet játszott a különböző gazdasági rendszerek kialakulásában. A fémpénz a lüdiaiak találták fel, s elterjedésében is egy anatóliai civilizáció, az iónok játszottak szerepet. Az első pénzérmék verése után 1400 évvel a kínaiak találták fel a papírpénzt. S nemrégiben, 50 évvel ezelőtt találták fel a hitelkártyát, mely lehetővé teszi, hogy ne is kelljen pénzt tartanunk magunknál. Mostanában pedig belépett életünkbe a kriptovaluta fogalma, ami csak elektronikus környezetben létezik, ezért nem is tudjuk, hogy valós-e, vagy virtuális. Azt sem tudhatjuk, hogy a mintegy 2600 éves történelemmel bíró pénz a jövőben milyen formát ölt majd, egy azonban biztos: fontos része marad életünknek. 



Még több hír