Az ókori Lükia civilizációjának városai Törökországban

Lükia a Földközi-tengeri régióban, a Teke-félszigeten található. A terület Antalya nyugati, Muğla délkeleti, Denizli és Burdur déli részét foglalja magában.

967851
Az ókori Lükia civilizációjának városai Törökországban

Lükia a Földközi-tengeri régióban, a Teke-félszigeten található. A terület Antalya nyugati, Muğla délkeleti, Denizli és Burdur déli részét foglalja magában. A vidék történelmi határai nyugaton a Dalaman Çayı, keleten pedig a mai Kemer. Legészakibb része Burdur város Gölhisar körzete. A lükiaiak vagy másképp lukkák a Kr.e. 3. évezred második felében Anatóliába érkező és kétezer éven át Dél-Anatóliában élő, Anatólia legrégibb indoeurópai eredetű népének, a luviknak a felbomlása nyomán jöttek létre. A luvik nyelve közel állt a hettitához, a luvik pedig rokonságban álltak a hettitákkal, így a lük nyelv is rokonságban állt a hettita nyelvvel. Lükiát hettita nyelven „Lukkának” nevezték, a szó pedig latinul „fényességet” jelent. Lükia lakóinak szokásjoga szerint az emberek apáik neve helyett anyáik nevét használták.

A történelem első ismert demokratikus szövetségét létrehozó lukkák, annak ellenére, hogy különböző városokból származtak, mégis közös kultúrát hoztak létre. A „Lükiai szövetség” legjelentősebb városai Patara, (a főváros) Xanthosz, Pinara, Olümposz, Müra (Myra) és Tlosz voltak. Később ezekhez csatlakozott Phaszelisz is. A Lükiai szövetséghez kisebb városok is tartoztak. Ezeknek a városoknak a létére a szisztematikus ásatások, pénzleletek és feliratok derítettek fényt. Azzal együtt, hogy a történelem folyamán változtak e civilizáció határai, mind a korszakból származó különféle feliratok, mind pedig a városok fő jellegzetességei (sírok, stb.) alapján lehetővé vált elkülöníteni a lükiai városokat a többi kultúrától. Természetesen a legtöbb tudományos vita a Kária, Piszidia és Pamfilia határaihoz közel fekvő városok körül van, azonban a történészek az alábbi településekkel kapcsolatban általában egyetértenek abban, hogy lükiai városok voltak.

Fethiye ókori neve Telmesszosz volt. Ezt a lükiai és a káriai civilizációk határán fekvő várost a Kr.e. 5. században alapították. A napjainkig fennmaradt romok alapján ismert, hogy város magas színvonalú kultúrával rendelkezett a hellenisztikus és római korszakban, és volt itt egy híres jósda is, amelyet Apollón istennek szenteltek. Az ókori Telmesszosz a Lükiára jellemző sziklasírjai, szarkofágjai, vára és színháza pompájával Fethiye ékeként szolgál. Telmesszosz ókori színháza közvetlenül a kereskedelmi kikötő mögött, Fethiye városközpontjában található. A tipikus római jellegzetességeket viselő színház a 2. században épült egy korábbi görög stílusban készült színház fölé.

Xanthosz - ókori város

 

A hegyvidéki Lükia tartomány legrégebbi és legnagyobb városa. A Fethiye – Kaş úton, Fethiyétől 55 kilométerre található. A város alapvetően a lükiai akropoliszból, a római akropoliszból és az ezeken kívül fennmaradt részekből áll. Lükia vidékének adminisztatív és vallási központja volt. Xanthosz történelme a Kr.e. VIII. századig nyúlik vissza, és a Kr.e. 545-ös perzsa hódításig független városállam volt.

Azt követően, hogy Kr.e. 333-ban Nagy Sándor a vidékre érkezett, a terület hellenisztikus hatás alá került. Ezt a korszakot a Kr.e. 309-ben kezdődő Ptolemaiszok uralma követte. Később, Kr.e. 197-ben III. Antiokhosz szeleukida uralkodó kezére került a város, ekkor élte a város az egyik virágkorát. A Kr.e. II. században Xanthosz a Lükiai szövetség fővárosa lett. A rómaiak Kr.e. 42-ben foglalták el, akik a város nyugati részén található lükiai akropoliszt elpusztították, a város lakosságát pedig kardélre hányták. Ezután az esemény után Marcus Aurelius római császár építette újjá a várost. Xanthosz a bizánci korban püspöki székhely volt, lakói pedig a környéket sújtó arab támadások kezdete idején, a Kr.u. VII. században hagyták el. A „Xanthosz” szó pontos jelentése „szerencsétlenségek” városa.

Pınara - ókori város

 

A Fethiye - Kaş főúttól Eşen közelében elváló úttól 6 kilométerre található Minare Köyü. Pınara romjai e falu mögött fekszenek. A mai Minare Köyü nevét arról a sziklaszirtről kaphatta, melyen minaret alakú és tetejükön madárfészekre emlékeztető sziklasírok találhatóak. Pınara Nagy Sándor halálával Bergama királyságához került, később pedig római város lett belőle. Ebben a korszakban felvirágzott és újjáépült, azonban 141-ben és 240-ben földrengések sújtották, melyek következtében komoly károkat szenvedett, lakói pedig a Kr.u. IX. században hagyták el véglegesen a települést.

Tlosz - ókori város

 

A Fethiyétől 40 kilométerre található Tlosz ókori városhoz a Fethiye-Antalya úton haladva lehet eljutni, melyen 22 kilométerrel később Kemer Bucağınál kell lekanyarodni, a városból jobbra fordulva pedig a Çatallar Köyü úton egy 12 kilométeres út vezet el az ókori településhez. Tlosz napjainkig fennmaradt épületei a város színháza, az akropolisz, Kanlı Ali Ağa szerája, a stadion, a lükiai sziklasírok, a fürdő, a palaestra, a gymnasion, valamint a Bellerofontész sírjának helyet adó nekropolisz. Lükia sziklasírjai, a fürdő, a paleastra és a gymnasion romjai mind rendkívül érdekesek. A díszítmények, melyek Bellerefontészt szárnyas lován, a Pegazuson harcolva ábrázolják, különösen izgalmassá teszik a romvárosban tett kirándulást.

Továbbra is tartsanak velünk!



Még több hír