Topkapı palota

Isztambulnak egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb látnivalója

449025
Topkapı palota

A Topkapı Palota a világ egyik leghatalmasabb birodalmának, az Oszmán Birodalomnak volt 1465 és 1853 között majdnem 400 éven át a közigazgatási központja.

A Topkapı kifejezés jelentése: „Ágyús kapu". Ezt az elnevezést a bejáratnál álló két ágyúról kapta. A Topkapi, melyet II. Mehmed szultán, Isztambul városa meghódítója építtetett, rezidenciaként, állami adminisztratív és oktatási központként is szolgált a XIX. század közepéig.

A négy udvart és számos épületet magában foglaló komplexum különválasztott világában éltek.

Miután kihirdették a Török Köztársaságot, Musztafa Kemal Atatürk, az új török állam vezetőjének utasítására 1924-ben múzeummá alakították. Az udvarok és kertek körül sorakozó épületekben működtek az állami hivatalok, de itt voltak a szultán és családja, valamint az udvari alkalmazottak számára épített pavilonok és épületek is, sőt, a komplexumon belül iskola, kórház, pénzverde, pékség, raktár, istálló, fegyverraktár és méhészet is működött. Az egymásba nyíló kertek és terek magas falakkal vannak körülvéve.

A Topkapi palotát a Hagia Sophia felől a Birodalmi Kapun át lehet megközelíteni. Egyben az Alay térnek nevezett Első udvarba érkezik a látogató. Itt található a VI. században épült bizánci Hagia Eirene templom, mely előbb fegyverraktárként, majd archeológiai múzeumként működött.

Egykor itt volt a pénzverde, a Pénzügyminisztérium, az udvari kórház, a tűzifa raktár, a pékség, de itt állt egy víztorony is, mely a Topkapi szökőkútjait látta el friss vízzel. Manapság a kulturális Minisztérium ajándékboltja látható. Itt az a hivatal volt, ahova az emberek azért folyamodtak, hogy az állami illetékeseket értesítsék a kérésekről és panaszokról,melyeket majd a Minisztertanács napirendjére tűzték ki. Itt található az a hely, ahol a magas rangú tisztviselőket fogva tartották és megfojtották. A kaputól jobbra levő hóhérkútnál mosták le a hóhérbárdról a vért.

A Középső, vagy más néven Üdvözlés Kapuja mellett van a Hóhérok kútja, ahol a bakók az ítélet végrehajtás után kezet moshattak.Egyben igazság kapujának is nevezték egyben. Történelem folyamán szemtanúja lett több történelmi eseménynek.

A Kubbealtı- Divan-ı Hümayun és Divan-ı Hümayun kincstári épületei is itt találhatók. A II. udvarban található a palota belső kertje. Az állam és a palota irányításának épületei itt állnak. Ezért is hívták Divan térnek.

A Második udvar az Oszmán-Török Birodalom hivatalos reprezentációinak színtere volt. Az Igazság Tornya, valamint a Diván (ahol a birodalmi tanács tagjai gyűltek össze) és a Külső Kincstár sorakoztak, ahol ma a fegyvergyűjtemény látható.

A Kubbealtıval szemben konyhák sorakoztak. Az Igazság Tértől északkeletre Babüs Saade (boldogság kapuja) található.A Harmadik udvarba, mely lényegében a palota szíve, az Boldogság Kapuja vezet. Itt található a Kihallgatási terem, közvetlenül mögötte III. Ahmed szultán könyvtára, a Kincstár, a Szent Palást Pavilonja (ahol Mohamed próféta köpenyét, kardját és egyik fogát őrzik, és ahová a szultán és családja is egy évben csak egyszer, Ramazán 15. napján léphetett be) és a harem.

A harmadik udvaron Enderun volt található, ahol közalkalmazottakat neveltek. A Bab-üs saaded kapun áthaladva a harmadik udvar első épülete a csempékkel gyönyörűen díszített Arz Odası, a trónterem. Itt fogadta a szultán a külföldi követeket. A trón a terem bal oldalán a fal mellett áll, egy díszkút mellett. A díszkutat magántárgyalások alkalmával mindig kinyitották, hogy meghiúsítsa a kíváncsiskodók hallgatózását. A falakon látható csempék az oszmán csempeművészet legszebb példái. A harmadik udvar jobb szárnyában található a Seferli Koğusu, ma a szultáni ruházat bemutatóterme, mellette a Fatih Köşkü (ma itt van a kincstár, a palota egyik legérdekesebb része), a Hasoda Koğusu ( Kutsal Emanetler Dairesi vagy Szent Ereklyék Terme).

Két átjáró vezet a negyedik udvarba, mely egyben a palota utolsó udvara is. A kert bal oldalán lehet felmenni az Aranyszarv-teraszra, ahonnan pazar kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre. A Has odaból az Aranyszarv-öböl felé néző Sofa-i hümayun vagy Mermer Sofa teraszra lehet kilépni. A teraszon áll a Sünnet odası (körülmetélés terme). Az egész palota legszebb pavilonja a IV. Murád szultán Bagdad meghódításának emlékére építtetett Iftariye Köşkü.

A Topkapı palota legjelentősebb helye az a hely, ahol őrzik meg a Javuz Szultán Szelimnek adományozott Hırka-i Saadet, mely híresztelések szerint Mohamemed profétára való. Egyben az a bot, mellyel kettéválasztotta a Vörös-tengert Mozes proféta, és Mohammed proféta és kalifátusok kardjai is láthatók.Egyben első Korán-példányok is itt kiállíthatók. Ezek között szerepel a Vejsel karani által elküldött szent mellény is.

A Negyedik udvar, mint a szultán magán kertje funkcionált. Pavilonok, kerti házak, virágoskertek, teraszok tarkítják, valamint egy medencével ellátott márvány terasz. A Topkapi palotában porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók, valamint az Első udvarban helyet kapó Archeológiai Múzeum, mely világhíres gyűjteménnyel büszkélkedik.A Topkapi palota 1985 óta UNESCO Világörökségi védelmet élvez.

A topkapi palota legfontosabb része a Harem osztály, amely otthont adott történelmi eseményeknek. Sokan érdeklődnek iránta főként azon helyre, ahol Köszem Szultán élt. Hürrem több mint harminc évig játszott szerepet az oszmán történelemben. Szultán Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkapı palotát. Hürrem végül nemcsak Szulejmán kedvenc ágyasává lett, de a szultán feleségül is vette A szultán és a családja a palotában élt, de a harémhölgyek majd feleségül mentek a palotai iskolába járt államférfiákhoz. A 400 éven át Oszmán-Török Birodalomban tronjátékok, lázadások és győzelmek és intrikákról filmeket is forgattak. A Topkapı palota témája lett több filmnek. A Hollywoodban 1964-ben forgatott Topkapı filmmel egyre többen mutattak érdeklődést iránta.



Még több hír