VÍZKULTÚRA 19

Az ókorról a mitológia, a mitológiáról az ókor jut eszünkbe, a két fogalom összeforrt, egymásból táplálkozik. Anatólia számos városa az isteneiről és nekik emelt épületeiről híres. De van köztük egy város: Bergama… Zeusz főistennek, a feleségének, Hérának, a bőség istennőjének, Démétérnek, az egészség istenének, Aszklépiosznak és egyiptomi isteneknek emelt épületeivel különleges Bergama. Ma Nyugat-Anatólia kicsi, de fontos királyságát, kulturális és művészeti központját, Bergamát, és királyi vízrendszerét mutatjuk be.

A bergamai királyság fővárosa, Pergamon, vagyis Bergama, az ókortól számos civilizáció otthona volt. A mai Izmir Bergama régiójában lévő, építészet, művészet és egészség terén is vezető város vizes létesítményeiről beszélünk.

Bergama Róma, Isztambul és Jeruzsálem mellett az ókor legcsodásabb vizes létesítményeivel bír… csak ezzel a témával számos könyv és kutatás foglalkozik. Milyen kár, hogy a vizes létesítménynek mára csak romjai maradtak. A víz nyomás általi továbbítását, amit korábban csak szökőkutakban használtak, Pergamonban kezdték először agyagcsövekben is használni. Bergama másik különlegessége az ólomcső-hálózat. A rendszerrel a fővárostól 45 km-re lévő Madra hegyről szállított víz három völgyön és két dombon jutott át. Az egyik völgy 160 méter mély – mint egy 50 emeletes felhőkarcoló magassága! A víz a föld alá elhelyezett nagy köveken át, ólom csöveken jutott el a városba. A XX: századig nem volt ilyen hatalmas, több mint 200.000 csőből álló vízrendszer! Bergama világelső a vizes létesítmények és királysághoz illő vízrendszere tekintetében.

Pergamon várostervezésében fontos szerepet játszottak a terepi adottságok, egy hegy lábára épült a királyság fővárosa. Mivel nem volt sík terület, teraszokat alakítottak ki, s a terepnek megfelelő építészet és várostervezés bontakozott ki. A felszínnek megfelelően a város fentről lefelé szélesedett ki.

A Felsőváros, ahol a vár és a falak találhatók, a király és a vezetők lakhelye volt. Egy színház is volt itt, egy sziklához támaszkodik, 10 főt képes befogadni. Az Alsóvárosban volt a sportcsarnok, Démétér és Héra szentélye. A római kori egyiptomi isteneknek téglából épített Vörös Udvar, a város egyik legjobb állapotban fennmaradt épülete is itt található.

A város minden szempontból különleges, de az Aszklépiosz-szentély teszi a világon egyedülállóvá. Az orvoslás istenének szentelt épület Aszklépiosz szent helyének szélén található, mely valójában a világ első kórháza. Mi más kórházakhoz vagyunk szokva, de ez is olyan hely, ahova a betegek gyógyulásért mentek, az orvosok pedig kezelték őket. Aszklepeion Nyugat-Anatólia legfontosabb egészségügyi központja volt, valamint az első intézmény, ahol az ima erejével kezelték az embereket és közegészségügyi politikát alkottak.

Talán csak egy legendából származik, hogy a bejárat fölé azt volt írta „Ide nem léphet be a halál”, de tény, hogy Aszklepionban nem fogadtak terheseket és halálos betegeket. A gyógyítónak és szentnek tartott forrás mellett hálószobák is voltak Aszklepionban. A betegek kedvezőtlen időjárástól való védelmére egy hosszú föld alatti alagutat is építettek. A betegek a hálószobákban aludtak, ébredés után álmukat elbeszélték az orvosoknak, s ennek megfelelően kezelték őket. Emellett böjtöt, vízböjtöt, sárfürdőt, gyógynövényes masszázst, napfürdőt is alkalmaztak a központban. Ezek azok  a terápiák, amelyeket ma, évezredekkel később is alkalmazunk! Emellett a betegekkel a gyógyítónak és szentnek tartott források vizét itatték, abban fürödtek és a hangját hallgatták. Tehát a központban a pszichoterápiát a víz gyógyító erejével egyesítették, s ha muszáj volt, sebészeti beavatkozásokat is végeztek.

Galénosz is kezelte a betegeket ebben a központban, és oktatást is tartott. Galénosz Hippokratész után az orvostudomány legjelentősebb alakja, a világ első orvosa és gyógyszerésze.

Aszklepion mellett van egy termálforrás, melynek vize jó a bőrbetegségekre. Akkoriban a gyógyító vizű helyeket SPA-nak nevezték. A ma is használt spa kifejezés a latin „Salus per Aqua”, vagyis „egészség vízből” szavak rövidítése.

Bergama másik híres építménye a Zeusz-oltár. Az évek alatt darabokban Németországba vitt bergamai Zeusz-oltár nemcsak széles lépcsőivel és látványos építészetével, hanem a domborművekkel is lenyűgözi a szemlélőt. A győzelmi emlékként épült oltár az ókor kiemelkedő műemlékeinek egyike. figuráinak mozdulatai és arckifejezése tanúskodnak a bergamai szobrászok kiválóságáról. Reméljük, hogy a ma Berlinben kiállított páratlan kulturális kincs a kulturális örökségek kiadatásáról szóló egyezmény által mielőbb visszatér oda, ahova tartozik: Bergamába.

Ha Bergamáról beszélünk, muszáj beszélnünk a pergamenről is! A pergamen állatbőrből készült, nem szakad, nem könnyen kap lángra, és mindkét oldalára lehet írni. A papirusz könnyen szakad és Egyiptomon kívül nem volt könnyen hozzáférhető, így a pergamen a bergamaiak egyik legnagyobb adománya az emberiségnek. A „bergamai papír” jelentésű pergamen szó a latinból minden nyelvbe átkerült. A bergamaiak könyvtáraikat is pergamenre írott művek ezreivel töltötték meg. Mindkét oldalukon teleírt pergamenjeivel a bergamai könyvtár az ókor három legnagyobb könyvtárának egyike!

Röviden szólunk a Bergama közelében található, figyelemre méltó híddal, szökőkúttal és alagutakkal rendelkező ókori gyógyító központról, Allianoiról is. Allianoit az egészség istene, Aszklépiosz hazájának is nevezik. 45 fokos termálvizeivel Allianoi az ókor egyik legfontosabb egészségügyi központja volt. A bergamai Aszklepionban elsősorban a pszichoterápia, Allianoiban a hidroterápia módszereit alkalmazták. Milyen kár, hogy mára ez a gyógyító központ a Yortanlı víztározó vize alá került! Az ásatásokon rengeteg szobrot, díszes üvegedényeket, arany-, ezüst és bronzérméket, valamint egy teljesen ép Afrodité-szobrot is találtak.

Hellén, római és oszmán kori rétegei miatt Bergama az UNESCO Világörökség többrétegű kulturális örökségei között is szerepel. Ezen a héten ennek a látványos város vizes létesítményeiről és a világ első kórházáról, Aszklepionról ejtettünk szót.