VÍZKULTÚRA (9)

Meandroszt elöntötte a víz, földjei víz alá kerültek, árui megrothadtak vagy elvitte őket az ár…

1516311
VÍZKULTÚRA (9)

A partot belepte a hordalék, a város kapcsolata megszakadt a tengerrel…

A nép már nem tudta elviselni, és beperelte a szeretett folyóistent. Így került sor a történelemben először az emberek és isten közötti perre.

Mai programunkat egy mitológiai történettel kezdtük. A történetben említett Meandrosz a Nagy-Menderesz folyó. Akik pedig istenítették és panaszkodtak, a milétosziak…

A Nagy-Menderesz mintegy 550 km hosszú, az Égei-tengerbe ömlik, és Nyugat-Anatólia legnagyobb folyója. A történelem során a Menderesz egyrészt életet adott a földeknek, másrészt hordalékkal töltötte fel torkolatát, eltávolította a várost a tengerparttól. Ezért a történész Hérodotosz „dolgozó folyó” néven említi a nagy-Mendereszt.Az egymásba fonódó labirintus mintázat, a „meander” neve is a kanyarogva folyó Menderesz folyó nevéből származik. Ma a Nyugat-Anatóliában a Menderesz partján élt civilizációra, a hellénekre emlékezünk.

A hellének Nagy Sándor halála után uralkodtak Anatóliában, az Olaszországban élő rómaiak eljöveteléig. Itália nem elégedett meg saját földjeivel, s elkezdte a tengeren túli földeket is bekebelezni. Hamarosan a Földközi- és Égei-tenger partján fekvő városállamok is részesedtek ebből a terjeszkedő politikából. Bergama (Pergamon), İzmir (Smyrna), Foça (Phokaia), Didim (Dydma), Efes (Efesos), Aydın (Milétosz) és a többi fontos Nyugat-Anatóliai kultúra, a vallási és kereskedelmi központnak számító hellén városok egyenként a rómaiak uralma alá kerültek.

Milétosz ősi és nagy területen fekvő város volt, korának metropolisza. A perzsák lerombolták, aztán új tervek szerint újjáépült. Az új terv az egymást derékszögben keresztező, sakktábla-szerűen elrendezett utcákból állt. Az Európában és Amerikában még mindig elterjedt, az egyik alapvető várostervnek számító sakktábla-szerű elrendezést a kelet-hellén civilizációk alkalmazták először. A modell feltalálója, Hippodamosz pedig milétoszi, vagyis aydini volt.

A városok elengedhetetlen részét képezték a sportcsarnokok, ahol az emberek társadalmi életet éltek és sportoltak is. Ezek a középületek a fiatalok fizikai és lelki fejlődéséhez is szükségesek voltak. Volt bennük futópálya, szertár, fürdő és mosdó is. A sportcsarnokok a fürdőhelyiségek miatt is fontosak voltak, mivel a hellén civilizációban nagyon fontos volt a személyi higiénia, s hittek abban, hogy ha nem ügyelnek a tisztaságra, magukra vonják az isten vagy istenek haragját. Idővel a sportcsarnok modelljét bővítették, víztározókat és vizes létesítményeket adtak hozzá, s a márványmedencékkel felszerelt fürdőhelyiségek lettek a római fürdők elődjei.

A hellének számára nemcsak a személyi, hanem a környezeti tisztaság is fontos volt. A várostervezésben is ügyeltek erre, intézkedve a tiszta és szennyezett víz szállításáról. Az utcákon kőburkolatot, csatornákat, vízvezetéket, csatornarendszert és toaletteket építettek. A hellén városok feltárásakor agyag és ólon vízvezetékeket, ciszternákat és kutakat találtak. Különösen Milétosz, vagyis Aydın és más nagyvárosok víztározóiból építették ki a házak, sportcsarnokok, szökőkutak vízvezetékeit.

 

„Az élet a vízzel kezdődött”

Thalész, a filozófus és a hét ókori görög bölcs egyikének szavai ezek… Thalészt ismerhetik filozófusként és matematikusként is. Ma a róla elnevezett tételről ismert leginkább, de ma egy másik, kevéssé ismert oldaláról is bemutatjuk.

Thalész a természet eseményeit nem az istenekkel, hanem megfigyelhető okokkal próbálta magyarázni. A víz, szilárd, folyékony és gáz halmazállapotainak természetre gyakorolt hatását kutatta. Megfigyelései eredményeképpen feltételezte, hogy minden a vízzel kezdődött. Úgy gondolta, hogy a víz nem halott anyag, hanem, mivel bármilyen formát ölthet, mindenhova elérhet, fontos hatása van az élő és élettelen dolgokra is. Mint Arisztotelésztől tudjuk, minden kezdete és vége a víz, s Thalész feltételezte, hogy a vízből származunk, és a vízbe térünk vissza. Szerinte az anyag első eleme és minden alapja a víz volt, s a világ a víz felszínén úszó földdarab.

Thalész az éghajlatot és a mindenséget vizsgálva a tengerhajózást és földművelést akarta segíteni, s azt tanácsolta a tengerészeknek, hogy tájékozódáshoz a Nagymedve helyett a Kismedve csillagképet vegyék figyelembe. Elméleti és gyakorlati munkái miatt az „első vízmérnök” néven is említik. Miért tett szert Thalész erre a névre?

Röviden és a technikai részletek nélkül elmondva, a perzsák elleni háborúkban a lükiai király serege nem tudott átkelni a Kızılırmakon, ezért Thalésztől kértek segítséget. Thalész egy mély árkot ásatva a folyó medrét félkör alakú csatornává változtatta, s így a sereg a kettéosztott folyón könnyen át tudott kelni. Tárgyalta a Nílus áradásának okait… és rengeteg elméleti munkája van a vízzel kapcsolatban. Emiatt tekintik Thalészt a történelem első vízmérnökének.

Emellett Thalész a piramisok magasságát kiszámolta az árnyékukból, kutatta a mágnesességet, megmérte a napfordulók közötti időtartamot. És tudják, honnan származott a matematikus, csillagász, feltatáló és mérnök Thalész? A korábban említett várostervező Hippodamoszhoz hasonlóan az Égei-tenger hellén városából, Milétoszból, vagyis Aydinból…

Milétosz a kor fontos kikötővárosa volt, de a Menderesz folyó hordaléka miatt ma már elég távol esik a tengertől. Ha látni akarják az ókor eme fontos városát, a görög-római építészet kiemelkedő példája, a jó állapotban fennmaradt milétoszi színház fogadja önöket. A színház előtt a város vízelosztását biztosító nümphainonok találhatók. A vízi nimfáknak szentelt szobrok szájából folyt a víz, két vagy három emeletes szent kutak voltak. A vízvezetéken a városba hozott vizet tárolókban gyűjtötték össze, ezeket a látványos kutakat is táplálták belőle, és vezetékek segítségével a város különböző helyeire is elosztották. Milétosz másik fontos vizes létesítménye a Fausztina fürdő. A fürdő hideg, forró és langyos vizével, öntözőivel és medencéjével Anatólia egyik legnagyobb római fürdője.

A Nyugat-Anatóliában alapított egyik legfontosabb korabeli civilizáció, a hellének egyik legfontosabb városáról, Milétoszról meséltünk. Ne feledkezzenek meg a mitológiai történetről, mely szerint a városban hordalékával súlyos kárt okozó Menderesz folyóra panaszkodó milétosziakról, és a történelemben először az emberek és isten között folyó perről...



Még több hír