VÍZKULTÚRA 4

Folytassuk időben az utunkat, és beszéljünk a mezopotámiai civilizációkról, melyek magukban foglalták az anatóliai földrajzot. A mezopotámiai civilizációk a talajt az anyaistennőnek, a vizet pedig az atyaistennek tekintették. A talaj szült, a víz pedig élénkké tett... Ezért istennek tekintették azokat, és az emberek áldozatokat hoztak, hogy megvédjék magukat a víz és a föld haragjától, és bőséges termékeket szerezzenek... A földtől és a víztől függött a túlélésük, a táplálkozás és a menedék volt az elsődleges céljuk... Soha nem tudták volna, hogy ez a két természeti erőforrás fogja alakítani a civilizációt, évszázadok után sem veszíti el a jelentőségét, sőt egyre inkább folytatódik.

A civilizáció az előző civilizációk nyomait követve fejlődött ezer év alatt. Az invázió után megpróbálták lebontani, elégetni és megsemmisíteni a civilizációkat, de az előző civilizáció soha nem tűnt el teljesen, és továbbra is hatott más civilizációkra és kultúrákra. A termékenyes területeken, Mezopotámiában egymás után létre jöttek civilizációk és államok.

A legfontosabb mezopotámiai civilizáció sumérok után, akik nagyban hozzájárultak a civilizációhoz, az akkádok helyt álltak a történelmi sorsfordulókon. Az asszír és babiloni népek őse akkád nép egy harcos ókori állam volt. Előbb munkásként dolgoztak a sumérok városállamaiban, majd fellázadva létrehozták a saját államukat. Az akkádok  egy erős központi közigazgatással rendelkeztek. Az akkádok  az első központi királyságot, az első reguláris hadsereget hozták létre a történelemben. Ennek köszönhetően könnyen kiszélesítették a határaikat, és a történelem első ismert birodalmává váltak.

Az akkádok észrevették, hogy a folyók nagy fontosságúak a kereskedelemben, és az Eufrátesz-folyó a fő közlekedési eszköz, mely kereskedelmet biztosít a Perzsa-öblön. De ahelyett, hogy kereskédessél gazdagodnának, más módszert követtek. Az akkádok megtámadták a folyó menti településeket és csatolták azokat a saját országaikhoz. Így rövid időn belül mind kiszélesítették a határaikat, mind meggazdagodtak. Az akkádok észrevették, hogy Anatólia nagyon gazdag az ásványi anyagokban, hadjáratokat indítottak Anatólia ellen is. A feliratokból tudjuk, hogy ez a harcos nép kézre kerítette az Amanos-hegységet, és az Ezüst-hegységnek nevezett Tauruszi-hegységet, és hadjáratokat indított a Tuz-tó közelében levő Acemhöyük, más szóval Közép-Anatólia ellen. Anatóliában nem volt egy nagy központi állam, hanem az egymással harcolt kis városállamok voltak. Ez pedig megkönnyítette az akkádok munkáját. Ezen sikeres hadjáratok végén az akkádok egy térség uralkodója hatalmas állammá váltak addig, amíg össze nem omlanak...

Tudják-e, mi volt a számítógép őse, mely a mai életünk nélkülözhetetlen eszköze? Talán meglepődnek, de az abakusz ennek a kérdésnek válasza! A színes gyöngyekből álló abakusz talán egy olyan eszköz, melyet játékként láttunk gyermekkorunkban, és önkéntelenül megismertünk matematikával az abakusznak köszönhetően. Az első számológépnek tekintik a mozgó részekkel rendelkező abakuszt. Most miárt kezdtünk beszélni abakuszról? Mert ideje annak, hogy beszéljünk arról a civilizációról, mely először megtalálta és használta az abakuszt. A babiloniak találták ki az abakuszt... Az abakusznak nagy jelentősége volt az azokkal a társadalmakkal folytatott kereskedelemben, melyek nem tudtak számolni, és évszázadokig fenntartotta ezt a jelentőségét... Sőt ez az egyszerű de funkcionális eszköz szerepet játszott a „nulla” fogalmának kialakításában, melynek vitathatatlan jelentősége van a matematikában. Persze akkori időkben a babilóniaiak a kőből, babból vagy sárból készült gyöngyeket használták a színes gyöngyek helyére, és majd a kínaiak fejlesztették az abakuszt.

Akkor kik voltak a babilóniaiak, csak az abakuszt ajándékozták-e meg az emberiségnek? Az akkádok után uralkodtak a térségben, egy másik ősi civilizáció volt. A „Bab” és az „ilu” szavakból álló Babilón név az „isten kapuját” jelentette. Több időre lesz szükség, hogy elmondjuk a babilóniaiak emberiséghez hozzájárulásairól, mert valóban sokat köszönhetünk a babilóniaiaknak. Mit hagyott ránk ez a civilizáció...

A pi néven ismert „3,14” helyére a „3,12” számot használták, amely nagyon közel áll a mai pi számhoz, és a matematikusok meglepőnek tartják ezt az akkori időkben. Munkálatokat folytattak az öntözőrendszerekről, és az általuk fejlesztett új módzserekkel készítettek olyan gépeket, mivel emeltek vizet.

A babilóniaiak fejlesztették a suméroktól örökölt információkat, és készítettek olyan térképeket, mely segítségével tanulták, hogy mikor jelentek meg a csillagok és a bolygók. A babilóniaiak az azstrológia alapját rakták le.

Amikor beszélünk a történelemben ismert első írott törvényekről, sokan gondolnak a Hammurabi-törvényekre. Valóban a sumérok megtalálták az első írott törvényeket. A sumérok után pedig a babilóniai civilizáció alkotta a történelem „első alkotmányát” az új szabályokkal és törvényekkel, mely 282 cikkből állt. Hammurabi a babilóniai király a szigorú törvényekkel biztosította az országának egységét és rendjét. A 2 méter magasságú hengerkőre ékírással írták a törvényeket, melyekben első téren áll a tulajdon fogalma... A vízzel kapcsolatos cikkek is vannak a törvényekben.

Amikor Babilóniáról esik szó, beszélni kell a babilóniai függőkertekről és a babilóniai toronyról. Az ókori világ hét csodájának egyikének tekintik a babilóniai függőkerteket. Az ásatások során fontos leleteket találtak, de ennek ellenére ma sem sikerült megtalálni a kertek pontos helyét. Az ásatásokból szerzett leletek szerint azt gondolják, hogy a kertek rétegesek, és lejtős csatornákon keresztül vizet hoztak a folyóból a kertek öntözéséhez. Az írásbeli forrásokból tudjuk, hogy a kertek magas oszlopokon helyezkedtek el, és voltak nagy földgödrök, melyek lehetővé tették a nagy növények és fák növelését. Források szerint szivattyúkkal Eufrátesz-folyóból vizet szállítottak a felső kertekbe. Ezek a kertek álltak kupolákból és oszlopokból.

A csodálatos kertben  tornyot is építettek, hogy a babilóniai istenhez jussanak el. de a perzsai támadások végén megsemmisült ez a csodálatos torony. Az utóbbi időszakban Nagy Sándor érkezett Babilóniába, és a tönkrement torony is csodálta őt. Nem tudjuk, hogy ez a torony, amelyről beszélünk, ugyanaz a torony, melyről szó esik három  vallás könyvében. De mind a Tórában, mind a Bibliában, mind a Koránban különböző módón esik szó erről a toronyról... A babilóniai torony leismertebb története így következik: Az emberek úgy döntenek, hogy egy égig érő tornyot építsenek, hogy érjék el Istent. Ez a döntés feldühíti az Istent, megbüntette őket, és a toronyépítésben dolgozó emberek mindegyikének más nyelvet adott. Így az Isten megszüntette az emberek közötti kommunikációt, és befejeződött a torony építése. A toronyépítésben dolgozó emberek reménykedtek arra, hogy a világ különböző rézseiben találkozzanak olyan emberekkel, akik beszélnek saját nyelvén, és így terjedtek el az egész világon beszélt nyelvek. Persze ez egy legenda. A babilóniai toronynak szimbolikus jelentősége van, mely az emberek arroganciáját, megmutatkozó kíváncsiságát, tehetségét és elszántságát mutatja.