ANITKABİR, ATATÜRK MAUZÓLEUM

Mustafa Kemal Atatürk egy nagy vezető volt, aki Törökországot annak minden intézményével együtt a kortárs civilizáció tagjává tette, és ezzel bekerült az emberiség történelmébe.

ANITKABİR, ATATÜRK MAUZÓLEUM
Atatürk.jpg
atatürk anıtkabir (9).jpg
Mustafa Kemal

ANITKABİR

Mustafa Kemal Atatürk a Török Függetlenségi Háború és a török reformok nagy vezetője, a Török Köztársaság megalapítója volt. A Nagy Vezető 57 éven át tartó életét a török haza függetlenségének kivívásáért indított harccal, valamint a török nemzet kortárs civilizációhoz való felzárkóztatásának céljából indított átalakításokkal töltötte, és 1938. november 10-én hunyt el.

Mustafa Kemal Atatürk egy nagy vezető volt, aki Törökországot annak minden intézményével együtt a kortárs civilizáció tagjává tette, és ezzel bekerült az emberiség történelmébe. Az az ötlet, hogy egy olyan síremlékkel adózzanak az emlékének, amely minden irányból képviselni fogja az ő nagyságát, tükrözni fogja az ő alapelveit, reformjait és a modernizálásra irányuló gondolatait, az Atatürk elvesztése miatt mély gyászban lévő török nemzet közös akarata volt, és ezért hoztak döntést ennek felépítéséről.

RASATTEPE (ANITTEPE)

Az Anıtkabir, azaz Atatürk síremlékének elkészülte előtt az Anıttepe (Emlék-domb) neve Rasattepe (Megfigyelő-domb) volt, mivel ezen a helyen egy megfigyelőállomás állt.

Ezen a dombon a fríg civilizációhoz tartozó sírhalmokat találtak, akik a Kr. e. 12. században alapítottak államot Anatóliában. Azt követően, hogy döntés született az Anıtkabir felépítéséről, régészeti ásatásokat végeztek ezeknek a sírhalmoknak a feltárása érdekében. A sírhalmokból származó emlékeket az Anatóliai Civilizációk Múzeumában állítják ki.

Az Anıtkabir építése 1944. október 9-én ünnepélyes alapkőletétellel kezdődött meg. Az Anıtkabir építése 9 éven keresztül, 4 fázisban zajlott. A földszint és az Oroszlános út támfalának elkészítését is magába foglaló első rész építése 1944. október 9-én kezdődött, és 1945-ben fejeződött be.

AZ ANITKABİR ÉPÍTÉSZETI JELLEMZŐI

A török építészetben az 1940-1950 közötti időszakot „II. nemzeti építészeti korszaknak” szokták nevezni. Az ehhez a korszakhoz tartozó jellegzetességekkel együtt az Anıtkabiron szeldzsuk és oszmán építészeti jellemzőkkel és díszítőelemekkel is gyakran lehet találkozni.

Például a külső frontokon, a falak és a tető találkozási pontján, a tornyokat négy oldalról körülvevő bordűrnek nevezett, szeldzsuk kőművességre jellemző díszes szegélycsíkok találhatóak. Emellett az Anıtkabir egyes részein (Mehmetçik-torony, Múzeumi Igazgatóság) használt kődíszítmények a szeldzsuk és oszmán művészetben is felbukkannak.

Mindezekkel a tulajdonságaival az Anıtkabir az egyik legjobb példája ennek az építészeti korszaknak. A hely körülbelül 750 000 m² területet foglal magában és két részből áll, a Béke parkból és az Emlékmű blokkból.

A- BÉKE PARK

Az Anıtkabir a Béke parkon belül emelkedik ki; nevét az Atatürktől származó híres szállóigéről kapta: „Béke otthon, béke a világon”. A parkban különböző külföldi országokból és Törökország egyes régióiból hozatott facsemetéket ültettek el.

B- EMLÉKMŰ BLOKK

Az Anıtkabir Emlékmű blokkja három részből áll.

1- Oroszlános út
2- Ünnepi tér
3- Mauzóleum

Az Anıtkabir épületegyüttesen belül tíz darab szimmetrikusan elhelyezett torony található. Ezeknek a tornyoknak olyan neveket adtak, amelyek jelképezik az országunk és államunk létrejöttében nagy hatást gyakorló magasztos fogalmakat. A tetők csúcsán a régi török sátrakon is látható lándzsahegyek vannak. A régi török szőnyegek mintázataiból átvett geometrikus díszítéseket freskóként alkalmazták rajtuk.

Emellett a tornyok belső falain a nevükhöz kapcsolódó kompozíciók és Atatürktől származó idézetek találhatóak.

FÜGGETLENSÉG-TORONY

Az Oroszlános út jobb oldalának elején áll a Függetlenség-torony. A torony belső falain található domborművön egy álló és két kezében kardot tartó fiatal áll, mellette pedig egy sziklán ülő sas alakja látható. A sas a mitológiában és a szeldzsuk művészetben az erő, függetlenség és szabadság szimbóluma volt. A kardot tartó fiatal pedig a függetlenségét védő török nemzetet jelképezi.

SZABADSÁG-TORONY

Az Oroszlános út bal oldalának elején áll a Szabadság-torony. A belsejében lévő domborművön egy angyal figurája látható, amely egy papírlapot tart a kezében, mellette pedig egy felágaskodó ló áll. Az angyal figurája a függetlenség szentségét, a kezében lévő papír pedig a „Függetlenségi Nyilatkozatot” jelképezi. A ló figurája pedig a szabadság és függetlenség szimbóluma.

Az Anıtkabirnál látható többi részt így sorolhatjuk fel:

NŐI SZOBORCSOPORT

FÉRFI SZOBORCSOPORT

OROSZLÁNOS ÚT

ÜNNEPI TÉR

MEHMETÇİK-TORONY

ATATÜRK ÉS A TÖRÖK FORRADALOM KÖNYVTÁRA

GYŐZELEM-TORONY

İSMET İNÖNÜ SÍREMLÉKE

BÉKE-TORONY

ÁPRILIS 23. TORONY

NEMZETI PAKTUM- TORONY

ANITKABİR ATATÜRK MÚZEUM

ÁTALAKULÁS-TORONY

KÖZTÁRSASÁG-TORONY

MŰVÉSZETI GALÉRIA

JOGOK VÉDELME-TORONY

SAKARYA-I CSATÁRÓL KÉSZÜLT DOMBORMŰ

A FŐPARANCSNOKSÁG CSATÁJÁRÓL KÉSZÜLT DOMBORMŰ

MAUZÓLEUM

A TISZTELETADÁS ELŐCSARNOKA

SÍRKAMRA

AZ ALAGÖZI FŐPARANCSNOKSÁG MÚZEUMA



Még több hír