A technológia átvételével a kultúrát is átvesszük?

Törökországban és a muszlim világban 200 éve vitáznak a civilizáció, kultúra, technológia fogalmakról s ezek megközelítéséről. Egyes vélemények szerint a technológia nem pusztán technológia, hanem átvételével a kultúrát és sok más nem kívánt dolgot is átveszünk, ezért távol kell maradni tőle.

Mit kell átvenni a nyugattól?

Először is elmondanám, hogy a vita nem új, és nem csak a technológiára vonatkozik. Valójában annak kiterjesztése, hogy mit kell és mit nem kell átvenni a nyugattól. Az oszmán birodalom utolsó korszakában az anyagi haladás – erkölcs (Said Halim Paşa), kultúra - civilizáció(Ziya Gökalp), valódi civilizáció – ipari civilizáció (Celal Nuri) és hasonló témákat különböző írók részletesen vitattak.

Mondhatjuk, hogy a vita kereteit Akif verse határozta meg:

„Vegyük át a tudást és vegyük át a művészetet a nyugattól,

Mert ezek nélkül már lehetetlen élni,

mert a művészetnek és tudásnak nincs nemzetisége.”

A nemzetgyűlés korában egyes türkista, különösen iszlamista gondolkodók úgy tartották, hogy a tudást át kell venni a nyugattól, de az erkölcsöt és saját kultúrájukat nem. Ebben a témában ajánlom saját, „Hogyan foglaljunk állást a nyugat kapcsán” című cikkemet.

Később Akifot és másokat kritizáltak azért, hogy nem megfelelően értelmezték a nyugatot. Szerintem igazságtalanok voltak Akiffal, mert nem hiszem, hogy Akif ne látta volna előre ezeket a kritikákat.

A technológia és kultúra kapcsolata

Kétségtelen, hogy a technológia a létrehozó társadalom általános kultúrájának tükröződése. Tarthatjuk-e függetlennek az embert újrateremteni akaró mesterséges intelligencia technológiáját a létrehozó társadalomtól? És nem a nyugati kultúráról beszélek, ma már ezt a technológiát a nyugaton kívüli, például a kínai társadalomban is létrehozzák.

Vagy a nemcsak ellenséget, hanem több százezer civilt, állatokat, növényeket is megsemmisítő atombomba lehet-e független az azt Japánra dobó mentalitástól?

E felfogással ellentétben Kanuni Sultan Süleyman nézőpontját hozhatjuk fel az eltérő technológia-kultúra kapcsolatra. Kanunit zavarta, hogy a palota kertjében a hangyák miatt a fák kiszáradtak. De mivel a hangyák is élőlények, versben tette fel kérdését Şeyhülislam Ebussuud Efendinek:

„A gyümölcsfákat ellepő hangyák kiirtása árthat-e?”

Ebussuud efendi válasza pedig egy teljesen más technológia-kultúra összefüggés bizonyítéka:

„Holnap, az Igazság tárgyalótermében a hangya számon kéri majd a jogát Süleymanon!”

Kétségtelen, hogy a két nézőpont létrehozta technológia és az emberiségre való hatása is más.

A technológia okozta elidegenedés is olyan téma, mellyel foglalkozni kell

Milyen technológia?

Azzal együtt, hogy a technológia kétségtelenül kapcsolatban áll a kultúrával, általánosító és negatív hozzáállás az, hogy a más kultúrák létrehozta technológia mindenképpen rossz. Minden kultúra a saját életéhez szükséges technológiákat termeli ki. Az vitatható, hogy mire van szüksége. De azt sem mondhatjuk, hogy a különböző kultúrákban élő emberek szükségleteiben nincs semmi közös. Ezért a mindennapi életben minden kultúra hasonló technológiákat használ.

Ezért a különböző kultúrák által létrehozott technológiákhoz nem közeledhetünk általánosítóan és elutasítóan. A legtermészetesebb hozzáállás, ha saját hagyományunk, civilizációnk és kulturális kódjaink keretében szelektív állásponton vagyunk.

„Keressétek a tudást, ha Kínában lenne is”, „A bölcsesség a hívő elveszett vagyona”, „Fegyverkezzetek fel ellenségeitek fegyvereivel”, „Az erős muszlim jobb a gyenge muszlimnál” – s még sorolhatnánk Mohammed próféta mondásait, melyek szerint a technológia terén tájékozottnak és szelektívnek kell lennünk. A tanács a proaktív keresés a technológia témájában. Az ellenség fegyvereivel való felfegyverkezés soha nem jelentheti egy muszlim számára azt, hogy atombombát dobjon más országokra, s akik a technológia átvételére szavaznak, azok sem javasolhatják ezt.

Mit javasolnak?

Azok, akik kedvezőtlenül állnak a technológiához, nem tesznek semmilyen konkrét javaslatot. Általában a nyugati technológiát a nyugati mentalitás meghosszabbításának tartják, mintha a nyugati hitet és életszemléletet is el kellene fogadni a tudással együtt. Ez a kritikus szemlélet kétségkívül létrehoz egy bizonyos éberséget. De azzal az állásponttal szemben, hogy a tudást még Kínából is át kell venni, rendkívül szűklátókörű hozzáállás. Ez az általánosító szemlélet vagy elutasítás nagyon radikálissá teheti védelmezőit. Ahogy a technológiát nem kitermelő, úgy az azt teljes egészében elutasító társadalmak is bezárkózottak, elgettósodók, fanatizáltak lehetnek.

Másrészt a kevés technológia használatát, vagy muszlim módon való élést, és ennek megfelelő technológia kialakítását javasolják. Ez kétségkívül értékes javaslat. Egy olyan korban, mely azt akarja, hogy mindenből többet fogyasszunk, mindenféle fogyasztás-mérséklés csapást jelent a fogyasztói rabszolgaságra. Kétségtelen, hogy a muszlimoknak muszlim módra kell élniük, és ki kell termelniük saját technológiájukat. De a világban minden önmagába zárkózásra tett kísérlet, amire a muszlim világban is sok példát láthatunk, kockázatot hordoz magában, beleértve a terrorizmust eszköznek tekintő radikális áramlatok kockázatát is.

Ráadásul a muszlim világ jelenleg nem is olyan helyzetben él, hogy sokat fogyasztanának vagy túl sok technológiát használnának. És nem arról van szó, hogy ne próbálta volna a kevesebb technológia használatát. Az ottomán rendelkezésektől az 1838-as Balta Kikötő kereskedelmi egyezményig komolyan korlátozták a külföldi áruk beáramlását az országba. Indiában Ghandi passzív ellenállása vagy az Egyesült Államokban az amisok technológiaellenessége is közismert. Jelenleg, ha a nyugat egyeduralmáról és az új potenciálokról beszélünk, nem is lehetséges a világtól elzárkózó, kortárs megoldásoktól mentes életmód alternatívája. Ezek a módszerek gyengíthetik a kapitalista termelést. De a kapitalizmus ma még nyugatra korlátozott, de holnap talán megváltozó hegemóniáját nem szüntethetik meg.

Félelem, technológia-ellenesség

A technológiával szembeni szkepticizmus érthető a fent felvázolt keretekben. Ezen kívül a technológia-ellenesség a bezárkózás, visszahúzódás és önbizalomhiány kifejeződése lehet. A technológia-ellenesség vagy attól való félelem arra is figyelmeztet, hogy az idegen technológián kívül egy emberibb arcú technológia létrehozása nagyobb elfogadásra találhatna.

Összefoglalva, a technológia jelentette veszélyek, kockázatok, kellemetlenségek és az a kritika, hogy az emberiség végét jelentheti, nemcsak ránk jellemzők. Az a hozzáállás sajátságos, amellyel a technológiához kell viszonyulnunk. A technológiával szemben megkülönböztetés nélküli ellenségességet a gondolkodó emberek nem fogadhatják el. A használható technológiával szembeni ellenállást képzeletbeli megoldásnak beállító hozzáállás a lehetséges megoldást is megakadályozza, s azt szolgálhatja, hogy amit elleneznek, az éppen hogy sokkal inkább terjed és elfogadottá válik.