A balkáni migrációk

A múlt héten zajlott a TBMM elnöke, Mustafa Sentop védnökségével a Nemzetközi Balkán Egyetemek vendégeként Szkopjében az 5. Nemzetközi Szociológiai Intézetek Szimpóziuma.

13 ország 617 tudósa vett részt a szimpóziumon, ahol én is előadást tartottam az ifjúságról. Alkalmam nyílt vezető egyetemek, mint a Harvard képviselőivel is beszélni, és bemutatni nekik a YÖK-öt és egyetemünket.

Az e heti programban a balkáni migrációról szeretnék beszélni, mert ahányszor itt vagyok, mindig szomorúsággal kerül napirendre ez a téma. Az oszmán birodalom végnapjaitól mostanáig tartó szomorú történet minden látogatót megérint.

A balkáni migrációk rövid története, avagy a valódi népirtás

A források szerint a XVIII. századtól a Balkánon muszlimok és törökök millióit irtottak ki, öltek meg, űztek el. Az oszmán birodalom kivonult a Balkánról, majd feloszlott, s az ott élő muszlimokra és törökökre fájdalmas vég várt.

A népirtás szót először a II. Világháborúban a németek által a zsidók ellen alkalmazott üldözésre és tömeggyilkosságra alkalmazták. Azonban a mi népünket a Balkánon érő atrocitásuk számukat és súlyosságukat tekintve is felülmúlták mindezt. De nemhogy a világon, Törökországban is nagyon keveseknek van erről tudomása.

A Balkánon a XVII. század óta a XIX. és XX. században is folyó fájdalomról és üldöztetésről Oscar-díjas film sem készült. Nemzetünk szokása nem az, hogy folyamatosan ezt a fájdalmat erőszakolja a világra. Bármilyen mély is a fájdalma, a szívébe rejti azt, és megy tovább útján. De még ha nem is csinál filmet róla, népünk ezt a fájdalmat ott őrzi emlékezetében és szívében. Dalaiban minden Oscar-díjas filmnél hatásosabban, gyűlöletkeltés nélkül adja át ezt a fájdalmat a következő generációknak. Milyen film is lehetne megindítóbb és hatásosabb a Çanakkale, Jemen vagy Plevne történetét megéneklő daloknál?

A politikai okokból kikényszerített elvándorlás sajnos még nem a múlté. Ma is számos, muszlimok és törökök lakta vidéken zajlik. Épp csak tegnap történt meg a bulgáriai törökökkel, s ma történik a krími, karabahi vagy ujgur törökökkel. A mianmari, szíriai vagy éppen palesztin muszlimok helyzete sem sokban különbözik a balkáni törökökétől.

A kiürülő Balkán…

A balkáni előadások fontos témája a Törökországba tartó migráció. Az oszmán időkben kezdődött migrációk később is folytatódtak, a köztársaság idején, és más módokon még ma is. A Balkánon napról napra csökken a török jelenlét.

Törökország a balkáni törökök és a muszlimok reménye, álma, jövője is. Mert kisebbségnek lenni valahol sok nehézséggel jár. A kisebbségben élőknek erős külső támogatásra van szükségük, aminek sokszor nem kell anyaginak lennie. Jól tükrözik ezt a helyzetet az észak-mecedón alkotmánybizottság tagja, Salih Murat TRT Törökország Hangja rádióban elhangzott szavai: „Nem akarunk semmit Törökországtól. Ha Törökország erős és halad az útján, nekünk elég az árnyéka.”

Különösen a balkáni törökök vágynak a kapcsolatra Törökországgal. Gyermekeik egy része is Törökországban keresi jövőjét. De az ügyet stratégiai szempontból szemlélő balkáni törököket zavarja a Balkán kiürülése, mert a Törökországba vagy más országba irányuló elvándorlás még inkább bizonytalanságra és magányra ítéli őket és jövőjüket. Ahogy a múltban gyakran láthattuk, egy 2 milliós balkáni országból 500 ezer ember vándorolt Törökországba, ami Törökország népessége szempontjából nem jelentős szám, de a származási ország lakóinak 25%-át jelenti, ami az ottmaradókat magányra ítéli. Egyértelmű, hogy még ha nehéz is lett volna, ha a balkáni törökök a múltban a helyükön maradtak volna, a Balkán ma teljesen más lenne.

A helyes politika: helyben megerősíteni...

A múltat nem változtathatjuk meg. Nem is maradhatunk benne. De tanulhatunk a múltból.

Ma nagy szükség van arra, hogy a balkáni menekültek, kivándorlók származási országuk, őseik emlékét, alkotásait, örökségét még jobban megőrizzék. És a balkáni örökség megőrzése nemcsak a TIKA, YTB, Yunus Emre , Maarif vagy más intézmények és alapítványok feladata. A Balkánon élő törökök és muszlimok az ősök örökösei, s a balkáni kivándorlóktól visszatérve azt várják, hogy szívesen fogadják őket, és osztozzanak gondjaikban, ugyanakkor a balkáni kivándorlók a régi sérelmeket félretéve nem muszlim szomszédaikkal is sokoldalúbb kapcsolatokat alakíthatnak ki. Oroszország és az Európai Unió országai sokoldalú érdeklődést mutatnak a Balkán iránt, s a Törökországban élő kivándorlók által régi szomszédaikkal létrehozott kapcsolatok új alternatívát kínálhatnak. A törökországi balkáni származásúak nemcsak Törökország és a Balkán, hanem a Balkán és a világ közötti hidat is jelenthetik.

Természetesen a migrációnak számos oldala van. Az elsősorban gazdasági célú, Nyugatra való migráció, ezek visszatérése, a Krím, Kaukázus lakói, a meszheti vagy ujgur törökök és más török származású kisebbségek Törökországba való vándorlása a nehézségek elől… mind külön és egymástól független téma. Arról, hogy a külföldi, török származású közösségekre nézve milyen migrációs politikát kell követni, egy külön írásban szólunk.