Törökország És Kína

Korábbi írásunkban szó volt arról, hogy Törökországban elég sok a zűrzavar Kína kapcsán, s a Kína ankarai nagykövetének meghívására történt, az Iram által szervezett kínai munkalátogatás tapasztalatait osztottuk meg. Innen folytatjuk tovább.

1229142
Törökország És Kína

Korábbi írásunkban szó volt arról, hogy Törökországban elég sok a zűrzavar Kína kapcsán, s a Kína ankarai nagykövetének meghívására történt, az Iram által szervezett kínai munkalátogatás tapasztalatait osztottuk meg. Innen folytatjuk tovább.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem politikatudományi karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését osztjuk meg a témában...

A két ország közt felrajzolt határ lebontására tett kísérlet: Kína és Törökország mély történelmi, kulturális és civilizációs egységgel rendelkezik, ám a XX. században ez nagyban korlátozódott. A várakozásokkal ellentétben mindkettő a nyugati országoknál többet nyert a globalizációból. Olyan pontra jutottak, ahol mindketten megpróbálnak kitörni a számukra felrajzolt határok közül. Törökország ezt láthatóbban, Kína csendesebben és a mélyben teszi.

A két ország szüksége egymásra: a Törökország és Kína módjára gyorsan fejlődő országok azok, amelyek a jövőben a világ nagy gazdaságai, befolyásos országai között lesznek. Törökország és Kína is próbál nagyobb globális szerepet játszani, de szembesül azzal a problémával, hogy háttérbe szorítják. A globális szereplőkkel kiegyensúlyozott, kétoldalú kapcsolatokat kialakítani próbáló két ország hasonló stratégiai nehézségekkel szembesül. Mindkettő függ a külső erőforrásoktól. Mindkettőnek sokoldalú együttműködésre van szüksége a rá irányuló elnyomó politika kiegyensúlyozására. Számos globális eseményt tekintve is hasonló helyzetben vannak: mindkettőt nyomással és megszorításokkal fenyegeti az Egyesült Államok, nem teszik magukévá az USA-központú közel-keleti politikát, mindkettő termelő és kereskedő ország, s ezért nem háborúra, hanem békére és egyensúlyra van szükségük a világban. Feltörőben vannak, ezért nem bezárkózók, hanem nyílt politikát követnek. A dollár használatából fakadó válságot a nemzeti valuta használatával próbálják legyőzni (Oroszország és Kína már megegyezett egymás közt a nemzeti valuta használatában...)

Ahogy Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök a kínai Global Times- nak írt cikkében rámutat, az új világrend kialakításában elengedhetetlenül fontos a két ország együttműködése. Ennek érdekében pedig a két ország közötti problémákról is nyíltan kell beszélni.

Az ujgur kérdés, avagy egy mélyebb stratégia szükségessége: a korábban Törökországból Kína meghívására vagy magánúton utazók szinte mind figyelmeztettek: az ujgur törökök ugye nagyon kényes kérdés Kínában, ezért ne feszegessük. Számomra nem tűntek logikusnak ezek a figyelmeztetések. Ha van egy nagyon érzékeny téma, mennyire reális, ha nem beszélünk róla, hanem szemet hunyunk felette? Mennyire fenntartható ez a hozzáállás? Ha olyan érzékeny téma, beszélhetünk-e más témákról anélkül, hogy erről beszélnénk? Nem saját magunkat tévesztjük csak meg?

És ahogy vártam, mi történt: a négy tárgyalás közül a harmadikon napirendre került a téma. Sokszor a kínai küldöttség, néha a mi küldöttségünk részéről. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a törökök sokkal érzékenyebbek erre a témára, mint a kínaiak. Tudjuk, mi hogy látjuk a kérdést. Munkalátogatásunkon megismerhetjük, hogyan látja a kínai fél. A Kína fél szerint azt a témát a nyugati országok hozzák fel folyton, hogy előretörésüket megállítsák. Úgy vélik, ezek az országok ellenük használják fel az ujgurokat. Ez a saját belügyük, amibe Törökországnak nem kell belekeverednie azt akarják, hogy Törökország ne legyen a nyugati országok partnere a megosztásukban.

Az ujgur térség fontos a török-kínai kapcsolatok szempontjából. Az ujgurok kapcsán Törökország és a nyugati országok álláspontja teljesen eltérő. Egyes nyugati országok, ahogy a Krím ügyét Oroszország ellen, úgy az ujgurok ügyét Kína fejlődésének akadályozására próbálják használni. Számukra az ujgurok nem egy közösség voltuk, hanem ellenségük elleni felhasználhatóságuk miatt fontosak. Törökországérdeklődése az ujgurok iránt viszont történelmi és kulturális okokból, a rokoni kapcsolatból származik. Törökországnak más országokban is vannak rokonai. Törökország kapcsolata velük nem választás, hanem a történelem által rárótt kötelesség. Törökország nem azért érdeklődik irántuk, hogy belügyeikbe avatkozzon, hanem hogy segítsen nekik nyugalomban, jólétben élni és fejlődni. Azt, hogy a Balkánon, Oroszországban, a Közel-Keleten, Iránban vagy más országokban élnek törökök, Törökország lehetőségnek tekinti, hogy fejlessze kapcsolatait ezekkel az országokkal. Törökország nem úgy tekint az ujgurokra, mint a nyugati országok, nincs azokhoz hasonló titkos célja.

Közös munkacsoport: talán Törökország az egyetlen ország, amely megerősítheti Kínát az ellen, hogy az ujgurokat ellene használják fel. Ha Kína nyíltabb politikát folytat, szorosabban együttműködik Törökországgal, azzal hatástalanná teszi az ellene folytatott politikát is. Ezért a két országnak ahelyett, hogy távoltól, gyanakodva figyelné egymást, szorosabban kell együttműködnie. Ennek keretében elsősorban az ujgur régióban közös török-kínai munkacsoportot kell felállítani a kérdések megoldására.

Másrészt nem is hunyhatunk szemet az ujgur régióban történtek felett. A szemet hunyásra nem lehet hiteles kapcsolatot építeni, ez a hozzáállás nem válna sem Kína, sem Törökország, sem az ujgur törökök javára. Először ki kell alakítani a távlati tervet a török-kínai kapcsolatokra. Az ujguroknak a török-kínai kapcsolatok részének kell lenniük, nem pedig az egészének. Az előrelépés ebben a témában csak a felek szoros együttműködésével és stratégiai nézőpontjával valósítható meg.

Végeredményben nem lehet figyelmen kívül hagyni Kína gazdasági, technológiai fejlődését, napról napra nagyobb befolyását a világban és a Törökországgal való együttműködés potenciálját. Még ha nem is ismerjük el, Kína gyorsan halad afelé, hogy szuperhatalommá váljon. A kínai politika, nemzetközi kapcsolatok, gazdaság, szociológia, kultúra, civil és katonai technológia és még számos téma terén közhivatalainknak, egyetemeinknek, kulturális szervezeteinknek és a magánszektornak szélesebb ismeretekre kell szert tennie, és szakembereket képeznie. Tudva, hogy még az út kezdetén járunk, a kínai kapcsolatok terén széles körű tájékozódásra és nézőpontunk kijavításával stratégiai együttműködésre van szükség, hogy globális szinten országunk és küldetésünk betölthesse a megfelelő szerepét.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem politikatudományi karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését osztottuk meg a témában...



Még több hír