Az S400-asok, vagy az USA tengely eltolódása?

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

Az S400-asok, vagy az USA tengely eltolódása?

A történelem bizonyos időszakai a rendet megalapozó időszakok. Az ezekben az időszakokban kialakított rend egy újabb bizonytalan vagy zavaros időszakig áll fenn. Az európai 30 éves háborúnak véget vető vesztfáliai rendszer, a II. Világháború után a jaltai konferenciával kialakított hidegháborús rend ehhez hasonló globális rendek. A jaltai konferencián Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin Roosevelt amerikai elnök és Sztálin szovjet államfő 1945-ben a Krím egy kisvárosában, Jaltában találkoztak, hogy kialakítsák a világháborús rendszert, mely helyett ma még nem alakult ki újabb rend.

 

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

 

Az új globális rendszer keresése

A „globális rend” alatt nem szükségszerűen értjük azt, hogy ez a rend megfelel az igazságosságnak, elégedettségnek és az emberiség közös érdekeinek. A globális igazságosság külön téma, külön küldetés és szükséglet. A globális rend alatt egy olyan mechanizmust értünk, amely szándékos, szereplői ismertek, és a felek önként vagy kényszer hatására megegyeznek egy globális működési rendszerben. Olyan rend, amely nem szükségszerűen igazságos, sokszor nem is az, egyértelműek az állásfoglalások, s ezért eredményei előre láthatók.

Az emberiség a XXI. századra véget vetett a hidegháborús világrendnek, s olyan bizonytalan időszakba lépett, melyben még nem alakult ki új világrend. A NATO és a varsói Szerződés által a keleti és nyugati blokk közötti hidegháborús világrend a Szovjetunió feloszlásával véget ért.

Jelenleg a hidegháború kétpólusú világrendje négy alapvető tengelyen tartja fenn létezését.

Az USA-tengely: az Egyesült Államok saját magát központtá téve az Amerikai Birodalom fenntartásán dolgozik. Eközben a korábbi években alkalmazott gyengéd erőt, vagy örökérvényű értékeket, az amerikai álmot és a hasonló, az emberek szimpátiáját elnyerő politikát félretéve közvetlenül érdekközpontú, kemény politikát követ. Már nem várható, hogy az USA ismét pozitív, építő napirenddel térjen vissza a globális versenybe. Ezért az Egyesült Államok inkább olyan politikát követ, mely megakadályozza, hogy más országok kerüljenek az élre a globális versenyben. Ebben a keretben az Egyesült Államok, mely korábban a globalizáció élharcosa volt, jelenleg globalizációellenes politikát követ.

Oroszország-tengely: A Szovjetunió feloszlása után ismét összeszedi magát. Mivel Oroszország globális szinten sosem számított csábító központnak, az erőgyűjtés inkább katonai szinten és egyéb erőszakpolitikával zajlik.

Kína-tengely: Kína egyre jelentősebb gazdasági erőt képvisel, de még nem nyilvánult meg politikai, katonai erőként. A többi szereplő, főként az USA nyíltan katonai és politikai erőként nyilvánítják meg magukat, de Kína jelenleg azt preferálja, hogy csak gazdasági és technológiai erőként nyilvánuljon meg. Még ha nem is nagyon fenntartható, jelenleg tartózkodik a politikai állásfoglalástól. Bár az USA egyértelműen Indiát támogatja Kína ellenében, nem foglal egyértelműen India-ellenes állást Kasmír ügyében.

 

Igazságosság-központú tengelyre van szükség

A negyedik tengely pedig a globális igazságosság tengelye. Ilyen tengely sajnos jelenleg még nem alakult ki. A fenti érdekközpontú szereplőkön kívül egyértelműen szükség van az igazságosságra is a világrendben. A globális igazságosság központjára nemcsak a nemzetközi politika elvhű és hiteles gyakorlása, hanem a többi érdekközpont kiegyensúlyozása érdekében is égető szükség van.

A XX. században létrejött Európai Unió egyértelműen nem fontos szereplő globális szinten. Az is bizonytalan, hogy az Európai Unió fennmarad-e a XXI. században. Ezzel együtt mondhatjuk, hogy nem maguk az uniós tagországok, hanem az Európai Unió, mint egység bizonyos értékközpontú erőfeszítéseivel igazságosság-központú világrendre törekszik.



Még több hír