Tarrant keresztény terrorista?

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

Tarrant keresztény terrorista?

Brenton Tarrant ausztrál terrorista 2019. március 15-én Új-Zélandon a pénteki ima idején két mecsetben végrehajtott támadásban 50 muszlimot ölt meg. Több tucatnyit megsebesített. A nyugati terrortámadások után korábban, nagyon helyesen, nem mutatták az áldozatokat vagy a véres helyszíneket, Tarrant azonban a közösségi médiában is közvetítette mészárlását. A virtuális médiában és a tévécsatornákon több tucatszor bemutatták a támadást és a muszlimokra irányuló erőszakot.

Közönséges bűnöző vagy terrorista?

Milyen helytelen, egy ilyen támadás tükrében milyen fájdalmas ez a kérdés. De a nyugati politikusok és média szinte teljes egésze nem nevezte terrortámadásnak Új-Zéland történelmének legvéresebb támadását.

A terrorizmust úgy határozhatjuk meg, mint kitervelten, erőszak alkalmazásával, nyomással, megfélemlítéssel vagy fenyegetéssel politikai célra irányuló módszer. Tarrant nem elégedett meg azzal, hogy évek óta tervezte, hogy élő adásban mészárol embereket. Írt egy 74 oldalas kiáltványt is, melyben amellett érvel, hogy Nyugaton a fehér fajon kívül mindenkit ki kell irtani. Ha Tarrant nem terrorista, és amit ő tett, az nem terrortámadás, akkor nem létezik terrortámadás a világon. Tarrant ezer év történelméből minden Iszlám- vagy törökellenes nevet, helyet, eseményt ismert, s ezeket eredeti nyelvükön írta fel fegyvereire, ami szintén bizonyítja, hogy nem egyedül, hanem tudományos támogatással követte el tettét.

 Nyugaton már védtelen a demokrácia és a szabadság

Európában, különösen a gazdasági gondok miatt, egyre növekvőben a fasizmus és nácizmus. Más demokratikus országokhoz hasonlítva ma Európában osztoznak legnagyobb arányban a rasszista pártok a kormányzásban. A rasszista pártok befolyása egyre nő, így a nyugati országokban a szabadságpárti, multikulturális és liberális rétegek hangját egyre korlátozzák. Ezeken a rétegeken egyre nagyobb a nyomás. Európában már egyre nagyobb veszély a különböző kultúrák eltűnése, s ahogy a II. Világháború előtt is, egyre kevesebb vezető látja át ezt a veszélyt.

Az 50 muszlim halála kapcsán a nyugaton is minden vallás, nyelv és rassz jó érzésű képviselői kinyilvánították reakciójukat. Ezek a rétegek kinyilvánították együttérzésüket a muszlimok iránt, ami igencsak értékes, figyelembe véve, hogy az országokban, ahol élnek, milyen nyomás nehezedik rájuk. Még ha a nyugati politikusok szótlanok maradnak is, Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök erőfeszítései rendkívül fontosak, mert azt mutatják: maradtak még olyan vezetők Nyugaton, akik képesek emberi szemmel nézni az eseményeket. Egy ilyen reménytelen közegben, amikor az országban élő muszlimok tehetetlennek és magányosnak érzik magukat, rendkívül értékes gesztus, hogy Ardern fejkendőt kötve részvétlátogatást tett a muszlim közösségnél. Nyilatkozatában pedig ekképpen felelt meg a fehér rasszista terroristáknak: „Aki nem ebben az országban született, de úgy döntött, hogy itt akar élni, az közénk tartozik. De ezt a barbár mészárlást elkövetők nem tartoznak közénk!” Tanulságos Ardern válasza is, amelyet Trump amerikai elnöknek adott, amikor az megkérdezte, hogy segíthet-e valamiben: „Mutasson szeretetet és együttérzést minden muszlim közösség iránt!”

 Keresztény terrorizmus?

A nyugati politikusok és média nagyon is készek rásütni a muszlim elkövetőkre a „dzsihadista, saría-hívő” és hasonló jelzőket, viszont nem láttam egyetlen olyan nyilatkozatot sem, amely „keresztény terrorizmusnak” nevezte volna Tarrant tettét. Pedig Tarrant a kiáltványában arra szólít fel, hogy Nyugatról a fehéreken kívül mindenkit ki kell irtani. Támadásában és kiáltványában is rengeteg hivatkozás van a kereszténységre. Ha egy támadást egy vallással akarunk kapcsolatba hozni, akkor ezt a támadást rengeteg ok miatt köthetjük össze a kereszténységgel. Talán még helyesebb lenne a nyugaton egyre erősödő támadó magatartást keresztes terrornak nevezni, s a kereszténység köréből kivonva a keresztes hadjáratok mentalitásának tükrében vizsgálni.

Mindezek ellenére nem szabad az ügyhöz a Nyugathoz hasonlóan közeledni. Hiszen nekünk a Nyugat nem tanítónk. Ahogy nem tartjuk igazságosnak, ha ők egyes erőszakcselekményeket az Iszlámhoz kötnek, úgy mi sem köthetjük ezt a terrortámadást a kereszténységhez. Mert bármi nevében követik is el a terrorizmust, a terroristák érdekeit szolgálja a legjobban, ha a hivatkozott vallásnak, ideológiának vagy értékeknek tulajdonítjuk azt. Az állítólagosan az Iszlám nevében elkövetett cselekményekért a muszlimokat, a kereszténység nevében elkövetett terrorizmusért a keresztényeket vádoló világban lehetetlen a béke és nyugalom.

Másrészt ha a terrorizmushoz kötjük a vallásokat vagy alapfogalmakat csak azért, mert a terroristák ezeket használják eszközként, azzal a terrorizmus érdekeit szolgálhatjuk, mert megszüntetheti a vallások követőinek évszázadok óta a szélsőségektől való tartózkodását. Ahogy barátommal, Berat Özipekkel beszéltük, olyan helyeken és időkben amikor az Iszlámot szélesebb körben megélték, a dzsihád nagyobb hatású volt és több országban kormányoztak a saría alapján, az egész világ számára példaértékűen éltek együtt muszlimok, keresztények és zsidók. A világon a multikulturalizmus, a különböző kultúrák békés egymás élésének legjobb példáit nem máshol, mint a muszlimok kormányozta helyeken, az Oszmán Birodalomban, Andalúziában és Indiában láthattuk. Ezekben a korokban egyetlen muszlim sem gondolt arra, hogy szeptember 11-hez hasonlóan tömegesen gyilkoljon le embereket. Nem gondoltak arra, hogy a FETÖ-höz hasonlóan F-16-osokkal támadjanak saját népükre. Ezek mind mai, modern elképzelések. A Tora Borai Buddha-szobrokat sem akkor rombolták le, amikor Afganisztánt még a saría alapján kormányozták, és ismerték a dzsihád valódi jelentését, hanem a modern korban.

A Tarrant támadása és a szeptember 11. vagy július 15. mögött álló mentalitás egy és ugyanaz. Mindhárom azt mutatja, hogy meddig juttathat egy embert másokkal szemben az elvektől, szabályoktól, értékektől és igazságosságtól megfosztott elkötelezettség. Tarrant ártatlan emberek elleni támadása fegyverrel, Bin Ladené szeptember 11-én repülőkkel, a FETÖ-jé július 15-én F-16-osokkal mind azonos mentalitás terméke.

Soha nem szabad megengedhetőnek tartanunk, hogy a terrort a vallással összemosva a terroristák a vallások mögé bújhassanak, és a terrorista mentalitás elfogadhatónak tűnjék.

 

Mit kell tenni?

Az, hogy Tarrant képes volt ezt a mészárlást hidegvérrel végrehajtani és a közösségi médiában élőben közvetíteni, kétségkívül szerepe van a nyugati közhangulatnak, a médiának és az egyes politikusok által használt rasszista, kirekesztő és gyűlöletkeltő szólamoknak. Az esemény egyértelmű bizonyítéka a Nyugaton növekvő Iszlám-ellenességnek és mesterségesen létrehozott Erdoğan-gyűlöletnek.

Tarrant, Bin Laden, a FETÖ és a hasonló terroristák bárhogy is próbálják legitimizálni tetteiket, a hasonló mentalitású embereknek közösen kell küzdeniük ellenük.

Az emberiség családjának az egész világon közösen kell fellépnie a terrortámadások ellen, az indokaiktól függetlenül. A világ mára már egy globális falu. Mindenféle vallású, nyelvű, világnézetű emberek élnek együtt mindenhol. Hagynunk kell, hogy a világunkból a békét, nyugalmat és szabadságot ellopni próbálók a saját sötétségükbe fulladjanak. Írásomat egy felhívással fejezem be. Az egész világ józanul gondolkodó emberei, egyesüljetek! Különben mindannyiunkat elborít a hullámokban közeledő sötétség.

 



Még több hír