Nemzeti Projektek a védelemben(5)

A Török Hadiipari Szindikátus oktatási igazgatója, Tarkan Zengin elemzése

1041044
Nemzeti Projektek a védelemben(5)

Miközben Törökország a nemzetbiztonság megalapozásáért dolgozik és a terrorszervezetek ellen küzd, időnként ki van téve szövetségesei fegyverembargójának. Problémák lépnek fel saját pénzén megvásárolt védelmi eszközei használatánál. Törökország minden ilyen problémát sikeresen alakít lehetőséggé. Úgynevezett szövetségeseink nem akarnak drónokat eladni. Azonban Törökország saját maga gyártja a szükséges drónokat. Úgynevezett szövetségeseink nem akarnak kamikaze drónokat eladni nekünk. Azonban Törökország már nemcsak saját magának gyártja a szükséges drónokat, hanem eladásra is. Úgynevezett szövetségeseink akadályokat gördítettek a harci gépeken használt bombákat „okossá” tevő követőrendszerek útjába, Törökország azonban megkezdte sorozatgyártásukat.



Az intelligens lövedékektől való külső függés megszűnésének stratégiai jelentősége van. Például Amerikának lehetősége van időnként felülvizsgálni a Törökországnak eladott intelligens lövedékeket. Nyomon követi az eladott, felhasznált és megmaradt lövedékek számát. Tudhatja, hogy milyen koordinátákra lőtték ki ezeket. Vagyis a terrorellenes küzdelem során az Egyesült Államoktól vásárolt lövedékekkel kapcsolatban az USA-nak lehetősége van akadályokat gördíteni az intelligens lövedékek száma és alkalmazási helye útjába. Voltak időszakok, amikor az Egyesült Államok nem adott el Törökországnak intelligens lövedékeket a PKK és PYD terrorszervezet elleni terrorellenes küzdelem céljaira. Ezért Törökország független országként való cselekvése szempontjából elengedhetetlenek a hazai gyártású intelligens lövedékek.

Főként egyes országok alkalmaznak számos stratégiát arra, hogy megakadályozzák a török hadiipar kialakulását. Időnként nem adnak el védelmi eszközöket, máskor akadályozzák azok felhasználását, vagy nagy mértékben csökkentik az árakat, hogy a helyi védelmi ipari fejlesztéseket akadályozzák. Erre példa a HGK (intelligens célzórendszer) gyártása.

A török légierő az intelligens lövedékektől való külső függés csökkentésére 2005-ben kezdte meg a munkálatokat. Az akkori vezetők kiadták az utasításokat az intelligens lövedékek hazai gyártására. Rövid munkálatok után 2006-ban legyártották a HGK-t. Azonban, ahogy korábban számos termék esetében. Úgynevezett szövetségeseink próbálták megakadályozni a hazai gyártást.

Törökország az intelligens követőrendszert tartalmazó JDAM lőszereket 120 ezer dollárért vásárolta az USA-tól. 2006-ban a saját gyártású lőszer költségeit 90 ezer dollárban határozta meg. A sorozatgyártással a költségek még tovább csökkentek. Amikor Törökország bejelentette a sorozatgyártást, az Egyesült Államok javaslatot tett a lőszer árának hatodára csökkentésére. Az addig 120.000 dollárért árult JDAM árát 20.000 dollárra csökkentette. Figyelemre méltó ez a mértékű árcsökkentés. Ennek egyik oka, hogy a helyi HGK sorozatgyártását akadályozzák. Az árcsökkentéssel a hazai gyártás költsége 4,5-szörös volt. Ezért a sorozatgyártás folyamata elhúzódott. Azonban Törökország független nemzetvédelemre vonatkozó politikája miatt rövidnek mondható időn belül megkezdődik a sorozatgyártás.


 

A HGK-t a TÜBİTAK Védelmiipari Kutatási és Fejlesztési Intézete (SAGE) mérnökei 5 éves munkával hozták létre. A török légierő leltárába kerülő első hazai gyártású HGK-1 az első munkaként állami megbízást kapó 3. Légi Karbantartó Gyár Igazgatósága végezte. A nyilvánosság felé katonai üzemként működő üzem tisztjei és munkásai 2013-ban kezdték meg az első gyártást. A következő időszakban Faruk Özlü tudományos, ipari és technológiai miniszter 2017 novemberében a TBMM Tervezési és Költségvetési Bizottságában mondott beszédében jelentette be a HGK-1 sorozatgyártását. Korábban a világon csak az Egyesült Államok, Oroszország és Izrael gyártott intelligens célkövető rendszereket. Törökország saját lehetőségeit használva vált a négy gyártó ország egyikévé. A HGK-1-eket azEufrátesz Pajzsa hadműveletben, az Olajág Hadműveletben és terrorellenes küzdelem terén is használták.

A gyártó adatai szerint a harci gépek normál bombái 5-6 kilométeres hatótávolságúak, a HGK viszont 25. A rajtuk lévő szárnyacskák segítségével az intelligens bombák képesek a levegőben haladni. A repülőgép sikeresen végrehajthatja küldetését anélkül, hogy veszélyes zónába kellene berepülnie. A meghatározott koordinátákat a műholdak és különleges szenzorai segítségével 6 méteres pontossággal képes megsemmisíteni anélkül, hogy a célponton kívüli helyeken kárt okozna. Az alacsony költséggel előállított, különleges tulajdonságokkal rendelkező HGK fejlesztését számos, elsősorban közel-keleti, ázsiai és észak-afrikai ország kíséri figyelemmel.



Még több hír