A közlekedési infrastruktúra a Balkánon

A balkáni együttműködés fejlesztéséhez, és a gazdasági fejlődési folyamatok régióban terjesztéséhez kell a közlekedési infrastruktúra minőségét javítani.  Pedig a balkáni közlekedési infrastruktúra nem csak fizika, hanem olyan tényezők tekintetében is, mint a műszaki szabványok és a kapacitás,  elmaradnak az EU átlagától. Másrészről a  közlekedési infrastruktúra javításán fáradoznak a balkáni országok, és általában magas költségekkel és elégtelen finanszírozással szembesülnek.

Mondható, hogy a közlekedés szempontjából stratégiai jelentőséggel rendelkezik a Balkán. Európát, Ázsiát és Afrikát összeköti, és délen a tengerre támaszkodik. A Balkánt hat tengeri régió veszi körül: az Adriai-tenger, a Jón-tenger, az Égei-tenger, a Márvány-tenger, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger, annak köszönhetően széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A balkáni térség földrajzi elhelyezkedése a légi közlekedés szempontjából jelentős kapcsolatokat kínál a nyugat- és közép-európai országok számára. Azok fényében nagy értékű a balkáni közlekedési lehetőségek vizsgálása. A balkáni országok közlekedési infrastruktúrája általában nem eléggé fejlett. Például a 2017-es globális versenyjelentés szerint, Bosznia-Hercegovina a 125. soron áll a 137 ország közül. A szerbiai, romániai, albániai utak rossz helyzetben vannak. Az utak minősége tekintetében Görögország a 49. Horvátország a 60. helyen áll, eszerint jobb helyzetben vannak, mint a Balkán más országai. Általában a balkáni országokban nincsen megfelelő autópálya, és az utak nem képesek a forgalmat elvezetni. Hasonlóképpen a vasutak tekintetében a balkáni országok elmaradtak az EU átlagától. A térségi vasutak általában tönkrementek. A  terephajlás mellett a technikai korlátozások is vannak, például az útvonalak túlnyomórésze egysínű, és nincs megfelelő elektromos vezeték.

A balkáni országokban a közlekedési beruházások nagy része az 1970-es és az 1980-as években történt, viszont elhanyagolt állapotban hagyták a vasutakat, nem végezték a karbantartási és javítási munkákat. Ráadásul Jugoszlávia széthullása,  az átélt háborúk, az embargó, a politikai és gazdasági bizonytalanság fő okai a balkáni országok nem megfelelő közlekedési infrastruktúrájának. Hozzávetőleg fél évszázados közigazgatás megakadályozta azt, hogy a balkáni országok versenyképes közlekedési hálózattal rendelkezzenek. Akkor a balkáni utak és határok inkább a régió országait elkülönítették, mint összekapcsolták. Különböző jelentések a balkáni közlekedési ágazattal és  kapcsolatos intézmények, és politikák minőségét gyengének látják. Anélkül, hogy létrehoznák a közlekedési ágazat új jogi és intézményi kereteit, a közlekedési infrastruktúra javítása csak a fenntarthatóságot nem szolgáló fejlesztést jelentené. Az EU-hoz csatlakozási szándék fontos tényező, amely a balkáni országokat serkenti a közlekedési infrastruktúra újjáépítésére.   Brüsszel sokat fáradozik azon, hogy  mérsékelje a nyugat- és a kelet-európai országok közötti különbségeket a közlekedés terén, azzal kapcsolatban egyrészről az új tagállamok körében ismerteti meg a közlekedési szabványokat, másrészről biztosítja az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak az uniós közlekedési rendszerbe való integrálását. Annak keretében Brüsszel az utolsó két bővítés után azt tervezi, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban javítsák a közlekedési infrastruktúrát.  Ráadásul a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoktól azt várják, hogy az uniós közlekedési rendszernek megfelelően fejlesszék a közlekedési rendszerüket. Sőt, Brüsszel különböző alapokkal támogatja a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat, hogy újjáépítsék a közlekedési infrastruktúrájukat. Mivel szűk a magánszektor alapja, a külföldi tőke folyamatos beáramlására van szükség a nyugat-balkáni országok infrastruktúrájuk fejlesztéséhez és versenyképességüknek erősítéséhez. Annak tudatában, hogy nem képesek egyszerűen leküzdeni azokat a nehézségeket, azért a nyugat-balkáni országok a közelmúltban a regionális szintű lépéseket tették meg, együttműködnek, megvédik a közös érdekeit, tovább haladnak az EU-hoz való csatlakozás útján. Különösen a nyugat-balkáni országok, amelyek találkoztak a berlini folyamat keretében, a fizikai infrastruktúra fejlesztése mellett a közlekedési ágazatban folytatott politikák harmonizálását vitatják meg. A berlini folyamat keretében évente rendezik meg a nyugat-balkáni csúcstalálkozót, amely során alaposan szemügyre veszik a közlekedési- és energiahálózatok fejlesztését célzó infrastrukturális projekteket, azért az a legfontosabb regionális esemény. A szóban forgó csúcstalálkozó pozitív impulzust is ad az EU-hoz való csatlakozás útján haladó országoknak a szükséges reformok bevezetésére.