Az Egyesült Arab Emirátusok, Törökország és a katari válság Egyesült Arab Emirátusok, Törökország és a katari válság

Az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) a világ olajkészletekben hatodik leggazdagabb országa. Az Arab-félsziget nyugati részén fekvő országot keletről Amman, délről Szaúd-Arábia határolja. Nyugaton Katarral, északon Iránnal van tengeri határa. Az UAE 1971-ben alakult 7 emírség, Abu Dhabi, Dubai, Sharjah, Fujairah, Umm Al Quwain és Ajman egyesülésével. Az UAE területének és olajkészleteinek mintegy 90%-a Abu Dhabié, a második legnagyobb emírség Dubai.

Az UAE legutóbb a Katar elleni embargó miatt került a figyelem középpontjába. Nem titok, hogy Törökország és az UAE között hosszú ideje feszültség állt fenn. Rövid idővel ezelőtt Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter ellátogatott az UAE-be, amivel remény nyílt arra, hogy túl lehet lépni az egyet nem értésen. Azonban ezek a remények nem váltak be. Az UAE az egyiptomi puccsig Törökország jó kereskedelmi és politikai partnerének tűnt. Az egyiptomi puccs után azonban ez megváltozott.

A 2013-ban történt egyiptomi puccs Törökország és Katar, valamint az UAE-t is magába foglaló arab blokk eltérő oldalra állt. Törökország és Katar a demokratikus választással hivatalába került Murszi köztársasági elnököt, a másik oldal Sziszit támogatta anyagi és erkölcsi értelemben is.

Törökország és Katar próbálta a választott kormány jogait megvédeni Katarban. Az UAE és szövetségesei pedig Sziszinek adták meg a szükséges gazdasági támogatást. Ezzel az UAE tőle nem várt politikai manőverrel belépett az egyiptomi politikai életbe. Eközben Szaúd-Arábia és a többi Öböl-ország is támogatta.

Az UAE akadályozza Törökország törekvéseit a térségben. A Balkántól Szomáliáig számos területen verseng Törökországgal. Szomáliában gazdasági erejét Törökországgal ellentétben nem építésre, hanem a Törökország-ellenes platformok létrehozására használja fel.

Legutób az UAE a katari válság ürügyén a dohai török katonai támaszpontra vetett szemet. A közelmúltban a nemzetközi sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az UAE anyagilág támogatta a törökországi, július 15-i puccskísérletet. Ez a téma már egy éve kering a török sajtóban.

Az Arab-félsziget, elsősorban az Öböl országaiban részint a síita népesség, részint a nukleáris biztonsággal kapcsolatos Irán kérdése is fennáll. Katar azonban egy másik és külön kérdésként az Öböl-országok előtt áll. Katar már sokkal több kapcsolatot alakított ki Törökországgal és Iránnal. Még az egyiptomi Muzulmán Testvériséget is támogatja. Mindez az arab országokat Szaúd-Arábiától az UAE-ig aggasztja és elgondolkodtatja. Az UAE azt gondolja, hogy ebben a tekintetben Törökországgal együtt cselekszik.

Az UAE rendkívül súlyos Törökország-allergiáját az iráni kapcsolatok szempontjából is meg kell vizsgálni. Az UAE rendkívül rossz szemmel nézi Iránt és a vele együttműködőket is. Ebben a tekintetben az UAE „az ellenségem barátja az ellenségem” hozzáállást alkalmazza. Valamint ebben az általános közegben az UAE-t az is rendkívül idegesíti, hogy Törökország katonai támaszpontot hozott létre katari földön.

Hogy ez a hozzáállás meddig fog tartani, azt majd az idő és a fejlemények megmutatják. Azonban ha az UAE nem vet véget ennek az agressziónak, a Közel-Keleten nem lesz béke. Az UAE agresszivitása minden szereplőt, Szaúd-Arábiát is beleértve negatív irányba befolyásol. Ezért az UAE kérdését a racionális és felelős közel-keleti országoknak közösen kell megoldaniuk.

A fentiekben nagyjából elmagyaráztuk az UAE Törökország-allergiájának főbb okait, a valódi és teljes okot azonban mindezek ellenére csak az UAE tudná elmagyarázni. Ismét feltesszük hát a kérdést: miért allergiás ennyire az UAE Törökországra?