A Mirádzs éjszakája

Ez az esemény a muszlim naptár szerint Redzseb hónap 27. éjszakáján történt.

Ez az esemény emberi ésszel és intelligenciával felfoghatatlan, az elérhető legmagasabb rang a teremtésben, az isteni kegyelem legnagyobb mértékű megmutatkozása, amely csak a legmagasabb szintű szivbéli és erkölcsi tisztaság, és az allahnak való teljes alávetettség mellett lehetséges.

Ezen az éjszakán tétetett kötelezővé a muszlimok számára a napi öt ima, amelyről Mohammed próféta azt mondta, hogy olyan a hivők számára, mint a Mirádzs, vagyis a belső világunk felmelkedését és megtisztulását jelenti.

Mit jelent a Mirádzs éjszaka?

Maga az arab szó felemelkedést, felmenetelt jelent az Iszlámban pedig az az esemény, amikor Mohammed próféta az égbe emelkedett, a Mindenható Allah szine elé. A Mirádzs a hidzsra előtt egy évvel, Redzseb hónap 27. éjszakáján történt. Az eseménynek két része volt. Először a Próféta a mekkai Kába mecsetből a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetbe vitetett. Erről az eseményről a Kegyes Korán is beszél, Éjszakai Utazásnak nevezve azt. A második részben pedig az Al-Aksza mecsetből Allah elé emeltetett. Erről az eseményről a Korán nem szól, de a próféta mondásaiban, a hadiszokban olvashatunk róla.

A Mirádzs éjszakáján a hadiszok szerint a próféta a Kábánál aludt, amikor Gábriel angyal eljött hozzá, felnyitotta a mellkasát, a szivét megmosta a Zemzem forrás vizével, majd hittel és bölcsességgel töltötte meg. egy Burak nevű hátasra ültette és az Al-Aksza mecsetbe vitte őt. Itt találkozott Ábrahám, Mózes, Jézus prófétákkal és a többi prófétával is, és vezette őket az imában.

A Próféta előtt egy lépcső nyilt meg az Al-Aksza mecsetből. Oldalán Gábriellel emelkedni kezdett az égbe. Az első égben Ádámmal, a másodikban Jézussal és Jánossal, a harmadikban Józseffel, a negyedikben Idrisszel, az örödikben Áronnal, a hatodikban Mózessel, a hetedikben Ábrahámmal találkozott. Gábriellel együtt a végső határt jelző tüskefáig haladt, ahonnan még egyetlen teremtmény sem léphetett tovább. Gábriel azt mondta, hogy ha ő csak egy ujjnyivalis továbbmenne, elégne, ezért Mohammed  próféta innen egyedül ment tovább. Emelkedése során látta a Pardicsom kertjét és áldásait, és a Poklot éskinjait. Aztán a Mindenható Allah jelenlétébe lépett. Itt kapta meg azt a jó hirt, hogy követői közül mindenki a Paradicsomba kerül, aki nem imádott mást Allahon kivül. Itt kapta meg a Korán második szúrájának utolsó két ájáját és a napi öt imára vonatkozó parancsot is.

Ezt követően leereszkedett Jeruzsálembe, és innen visszavitetett Mekkába.

A rákövetkező napon Mohammed próféta elbeszélte a Mirádzs eseményeit. A hitetlenek rágalomhadjáratot inditottak ellene, próbálva meghazudtolni. Ez egyes muszlimokat is befolyásolt, akik kételkedni kezdtek. Kikérdezték a Jeruzsálembe és mekkába tartó karavánokkal kapcsolatban, és ő minden kérdésükre adott válaszával igazolta elbeszélését. Ez a muszlimokat meggyőzte, de a hitetlenek tovább kételkedtek. A Mirádzs további ellenségeskedést és hitetlenséget váltott ki belőlük. 

Ezzel az eseménnyel kapcsolatban kapta a próféta legközelebbi társa, Abu Bakr az "Asz-Sziddik"  nevet, ami azt jelenti: az Igazság Megerősitője. Amikor a hitetlenek elmondták neki, hogy mit állit Mohammed Próféta a Mirádzzsal kapcsolatban, ő azonnal ezt  felelte: "Ha ő azt mondja, biztos, hogy igaz!"

Az az éjszaka, amelyen a Mirádzs eseményei lezajlottak, a muszlimok számára a második legáldottabb éjszaka az Elrendelés Éjszakája után. Az oszmán birodalom idején ezen az éjszakán a mecseteket gyertyákkal világitották ki. Az éjszakát követő napon a mecsetekben és dervisházakban a Mirádzsról szóló verseket olvastak fel, a hallgatóságot pedig tejjel vendégelték meg.