Harmadik világháborúra készülnek?

İbrahim Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivőjének cikke, amely 2018. 04. 14-én jelent meg a Daily Sabah-ban.

Harmadik világháborúra készülnek?

Ahhoz hogy véget vessenek a szíriai háborúnak és a szíriai lakosság szenvedésének, egy olyan stratégiára van szükség, amely túllép a közvetett háborúskodáson és a geopolitikai erőfitogtatáson.


Háborúba kezd-e az Egyesült Államok és Oroszország azért, mert a szíriai rezsim vegyi fegyvereket vetett be április 7-én Dúmában? Ez vajon a harmadik világháború kezdete? A túlzó kijelentések és a szópárbajok ellenére nem az. Ez inkább szól a hidegháború lezáratlan ügyéről, ami számos dolgot hagyott rendezetlenül. 

Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy Basar Aszad rezsimje ismét vegyi fegyvereket vetett be április 7-én. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint körülbelül 500 személyt láttak el „mérgező vegyületekhez kapcsolódó tünetek és szimptómák” miatt. Több mint 70 személyről tehető fel, hogy a támadás következtében halt meg. A halottak olyan tüneteket mutattak, amelyek alapján „súlyosan mérgező vegyületeknek voltak kitéve”. 

Ez nem az első alkalom, hogy a rezsim vegyi fegyvereket használt a saját népe ellen. Amikor 2013-ban követték el ugyanezt, Barack Obama amerikai elnök húzott egy vörös vonalat, de semmit sem tett azért, hogy felelősségre vonja a rezsimet vagy intézkedéseket tegyen arra, hogy még egyszer ne ismétlődhessenek meg ezek a barbár cselekedetek. Obama e kudarca adott lehetőséget Oroszországnak és Iránnak arra, hogy teljes erőbedobással avatkozhasson be a szíriai zűrzavarba. Ez adott mentőövet az Aszad-rezsimnek is, amikor már az összeomlás szélén állt. Ha akkor határozott és stratégiai választ adtak volna, az nagy valószínűséggel megváltoztatta volna a szíriai háború menetét és megelőzhette volna a jövőbeli vegyi támadásokat. 

Azonban bár önmagában is gyalázatos háborús bűncselekmény, a vegyi fegyverek használata csak egy szelete a szíriai tragédiának. Százezrek haltak meg és milliónyian váltak hontalanná a 21. század legbrutálisabb háborújának következtében. Ahogy Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök helyesen megfogalmazta, sokkal több ember halt meg a hagyományos fegyverek használata miatt, és a nemzetközi közösség képtelen volt reagálni erre a drámára, ezzel pedig Szíria népét odavetette egyrészt az Aszad-rezsim, másrészt az ILIÁ és más terrorszervezetek barbarizmusának. Szíria népének nem kellett és nem is kell választania a szíriai háború két szörnyetege között. A Törökországhoz hasonló kevés kivételen kívül a világ nagy része hátat fordított Szíria népének. Az április 7-i vegyifegyver-támadást komolyan kell venni és felelősségre kell vonni a rezsimet a háborús bűnei miatt. A lehetséges intézkedések közé tartozik a katonai válasz is, melynek keretében elpusztítják a rezsim vegyi és más halálos kapacitásait. Törökország támogatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát az incidens kivizsgálására. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) egy delegációt küld Dumába, hogy kivizsgálja a vegyi fegyverek használatát. Teljes hozzáférést kell adni nekik ahhoz, hogy elvégezhessék a munkájukat. 

A Trump-adminisztráció még nem döntött arról, hogy milyen választ fog adni. Nagy a feszültség az USA és Oroszország között, de nem fognak világháborút kirobbantani. Az utóbbi négy év során a szíriai eposzt a nagyhatalmak és a regionális hatalmak is a saját geopolitikai helyezkedésükre használták fel. Nem valószínű, hogy ez most megváltozna. A legfőbb probléma az, hogy nem a háború befejezésére fókuszálnak, hanem hogy különféle módokon kiterjesszék a befolyásukat Szíriában, Irakban és azon túl. Az ILIÁ elleni harcot maszkként használják fel, hogy igazolják a terjeszkedést és a politikai erőfitogtatást. Miközben az Aszad-rezsim és támogatói profitálnak a legtöbbet a geopolitikai játszmákból, a szíriai lakosság tovább szenved. 


A hidegháború lezáratlan ügye ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a bipoláris világrendszer végét követően nem alakult ki új fenntartható rend. A hatalmi egyensúly hiánya, amit a nem nyugati országok éreztek, különösen Oroszország és Kína, oda vezetett, hogy időről időre törést okozzon a globális rendszerben. A nemzetközi rendszernek nem sikerült mindenki számára biztosítania a békét, rendet, szabadságot és prosperitást, ez pedig számos katasztrófához vezetett az 1990-es évek óta. Az első öbölháború, a boszniai és ruandai népirtás, a véget nem érő palesztin szenvedés, a bukott államok terjedése Afrikában és Ázsiában, a terrorizmus és a szélsőségek térnyerése, valamint a gazdagok és szegények közötti növekvő különbség mind-mind a globális káosz új korszakának néhány következménye. Olyan országok, mint Oroszország, a hatalmi egyensúly hiányának veszteseiként érzik magukat a hidegháborút követő korszakban, és ezt a saját előnyükre akarják megváltoztatni. A jelenleg zajló háborúk jövője, köztük a szíriai háborúé is attól függenek, hogy miként és mikor jön létre az új erőegyensúly. Ezenfelül attól is függ, hogy mindenki számára sikerül-e biztosítani a tartós békét és az igazságosságot. 


Rátérve a jelenlegi feszültségre az Egyesült Államok és Oroszország között, ennek eredménye valószínűleg az lesz, hogy az USA korlátozott légicsapásokat hajt végre a rezsimhez tartozó meghatározott célpontok ellen, ahogy ez tavaly is történt Khan Sajkhunban. A Trump-adminisztráció akkor erős üzenetet küldött, és valószínűleg ugyanazt teszi most is. Trump azt is meg akarja mutatni, hogy ő nem Obama, és ha ő azt látja, hogy valaki átlépte a vörös vonalat, akkor ő válaszol is rá. Oroszország továbbra is ki fog állni a rezsim mellett és módot fog keresni arra, hogy csökkentse a feszültséget, hogy elkerülhessen bármiféle nagyobb méretű támadást a rezsim erői ellen. 


Miközben kibontakozik ez a stratégiai játék, emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy bár a világ legfejlettebb fegyverei is a rendelkezésére állhatnak valakinek, de ez nem jelenti azt, hogy bölcs stratégiát is fog követni. Ahhoz hogy véget vessenek a szíriai háborúnak és a szíriai lakosság szenvedésének, egy olyan stratégiára van szükség, amely túllép a közvetett háborúskodáson és a geopolitikai erőfitogtatáson.
Ennek a stratégiának arra kell összpontosítania, hogy létrehozzon egy legitim, demokratikus, átfogó politikai rendet az Aszad-rezsim vagy olyan terrorszervezetek nélkül, mint amilyen az ILIÁ, Al-Kaida, PYD vagy YPG.



Még több hír