A türkmének földjei

Mint emlékezhetünk rá, június hónapban az észak-iraki régiós kormány (KIBY) elnöke, Maszud Barzani hivatalosan is bejelentette, hogy a függetlenségi népszavazás dátuma 2017. szeptember 25. lesz.

A türkmének földjei

Mint emlékezhetünk rá, június hónapban az észak-iraki régiós kormány (KIBY) elnöke, Maszud Barzani hivatalosan is bejelentette, hogy a függetlenségi népszavazás dátuma 2017. szeptember 25. lesz. Ezt követően Kirkuk tartományi gyűlése bejelentette, hogy Kirkuk is csatlakozik a népszavazáshoz. Azonban a KIBY még nem szerezte meg a népszavazáshoz szükséges külső és belső támogatást. Az Iraki Kurdisztáni Demokrata Párton kívül a többi nagy párt még nem nyilatkozott hivatalosan, hogy támogatják-e a népszavazást. A térségben nagy számban élő arabok és türkmének sem nézik jó szemmel a népszavazást. Azonban nincs olyan fegyveres vagy politikai erő, amely képes lenne a népszavazást megakadályozni. Az arabok és a türkmének a jövőben megerősödésük esetén mindent meg fognak tenni, hogy földjüket visszaszerezzék.

Ha ezt a népszavazást nem akadályozzák meg, az hatalmas háború kitörését okozhatja a térségben. Ami az 1938-as müncheni egyezmény után történt, ahhoz hasonló boríthatja vérbe most a Közel-Keletet. Az Észak-Irakban tervezett népszavazásnak súlyos hiányosságai vannak a térség általános helyzete, Irak és a törvényesség szempontjából is. Először is, nem legitim követelés az iraki kurdok elszakadásra vonatkozó szándéka az önrendelkezés szempontjából. Ma Irak köztársasági elnöke is az iraki kurdok közül került ki. Iraknak egy autonóm régiója a kurdok irányítása alatt áll. Ezen túl Észak-Irak talán a történelme legnagyobb jólétét éli. Irakban a legkisebb politikai vagy katonai nyomás sem tapasztalható a kurdok ellen. Vagy semmiféle olyan helyzet nem áll fenn, amely az elszakadásra vonatkozó önrendelkezést jogossá tenné. Ha ma legitimnek fogadjuk el ezt a törekvést, akkor holnap Irakban és más országokban is újabb és újabb csoportok jelentik be elszakadási szándékukat. Viszont ma a nemzetközi jog egyik alapja az országok szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartása. Ezeket a szabályokat a nemzetközi közösség békéje és egyensúlya zálogának kell tekintenünk. Olyannyira, hogy a nemzetközi jog a fegyveres erők bevetése egyetlen jogos indokának az országok szuverenitásának és területi egységének védelmét tekinti. Vagyis a népszavazás folyamatának elsősorban törvényes szempontból minden tekintetben komoly hiányosságai vannak. Ezen kívül az észak-iraki kurdok között is komoly tömeg ellenzi és nem tartja törvényesnek a népszavazást.

A kirkuki tartományi gyűlés döntése is ellentétes a joggal, ezért semmis. Ellenkezik az Irakban érvényben lévő törvényekkel, elsősorban az alkotmánnyal. Kirkuk tartományi gyűlésének ülésén egyetlen arab vagy türkmén képviselő sem vett részt, a 26 kurd képviselőből 24 részt vett, 21 igennel szavazott, így döntött a gyűlés a népszavazás mellett. A Kirkuk tartományi gyűlése által hozott döntést kizárólag kurdok szavazataival fogadták el, rajtuk kívül egyetlen tag sem mondott rá igent, ezért a határozat ellentétes az iraki alkotmánnyal.

Azok a földek, amelyeket ma Barzani és a szövetségesei irányítanak, és amelyet függetlenné próbálnak nyilvánítani, történelmileg a türkmének földjei, az ő őshazájuk. Az, hogy ma „hivatalosan” Barzani irányítja ezt a területet, nem változtat ezen a valóságon. A térség határain belül élők nagy része türkmén. Az évek óta tartó szisztematikus támadások ellenére a türkmének ma is Irakban élnek, és Irak alapítói közé tartoznak.

Amennyiben a népszavazás eredményeképpen elfogadják, hogy kiválnak Irakból, a türkmének és a többi vallási és etnikai csoport számára is napirendre kerül az önrendelkezés jogának kérdése. Amennyiben ezt a döntést elfogadják, legitimmé válik az észak-iraki, 1990 előtti etnikai összetételnek megfelelő minden csoport elszakadási követelése. Ha a kurdoknak van joguk elszakadni Iraktól, az összes többi, Irakban élő etnikai és vallási csoportnak is joga van hozzá.

Ebben a tekintetben, ha a népszavazást megtartják, és úgy döntenek, elszakadnak Iraktól, akkor az eljövendő napokban napirendre kerülhet egy, az iraki türkmének kiválására vonatkozó népszavazás is. Valamint a Török Köztársaság is kapcsolatba léphet Irakkal, és a területi egységüket érintő fenyegetések elleni kölcsönös segítség és együttműködés témájában kötött szerződések aláírása is napirendre kerülhet.



Még több hír