Globális Perspektíva (41)

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában

1066288
Globális Perspektíva (41)

Pár héttel korábbi írásunkban globális jelenségként utaltunk arra, hogy a jó és rossz oktatás is ragadós, más országok oktatási élete közvetlenül befolyásolja a mienket, ezért vannak általános alapelvek az oktatásban. Oktatás szempontjából, a világbéli helyzetet röviden felmérve megállapítottuk, hogy két alapelvre kell alapozni az oktatási filozófiát: az igazságosság tudatosítása és az, hogy mindenre ne negatívan, hanem jót feltételezve tekintő egyéneket neveljünk.

Innen folytatjuk.

3) Általános erkölcsi alapelvekkel rendelkező egyének nevelése

A társadalmi életet az teszi lehetővé, hogy az emberek elvhűen viselkedjenek, elfogadják az általános erkölcsi alapelveket. Az teszi az életet élhetővé, ha az emberel rendelkeznek ezekkel az alapelvekkel. Feltételezzük, hogy nem fognak becsapni másokat, nem támadnak meg, nem bánnak rosszul másokkal, nem hazudnak. Ha ezek nem lennének, vajon kimehetnénk-e reggel a házunkból? Ha nem lennénk biztosak abban, hogy az első ember, akivel találkozunk, nem támad meg minket, hogy léphetnénk ki? Vagy ha nem lehetnénk biztosak abban, hogy munkánkért megkapnánk az érte járó bért?

És még számos példát felhozhatnánk. Egy ilyen vad környezetben lehetséges lenne-e a társadalmi élet?

Az oktatás egyik legfontosabb célja az, hogy olyan egyéneket neveljen, akik ezekkel az általános erkölcsi alapelvekkel rendelkeznek. Ezeket az általános alapelveket nem oly nehéz elsajátítani. S ezeket az általános alapelveket többé-kevésbé minden kultúra elfogadja.


4) Szorgalomra, törekvésre tanító oktatás

A fenti alapelvek leginkább az oktatás tartalmával és szervezésével kapcsolatosak. A fentebb említett három alapelv (igazságosságra, pozitív hozzáállásra és erkölcsre támaszkodó oktatás) az alap, amelyre minden szintű oktatásnak támaszkodnia kell. Ha ezek az alapelvek hiányoznak, az oktatásból, az szörnyű veszélyeket rejt az emberiség szempontjából. Az emberiséget katasztrófába taszító világháborúk, terrortámadások, felépített falak és biztonsági kerítések, a mások megsemmisítésére irányuló erőfeszítések nem a tanulatlan, hanem a magas szintű oktatásban részesült emberek „erőfeszítéseiből” származnak. Ezek a fenti értékeket az oktatásban is őrizni kell. Erre utal Mohammed Próféta mondása is: „Allahnál keresek menedéket a haszontalan tudástól!” Érdemes megjegyezni, hogy nem a káros, hanem a haszontalan tudásra utal…

Visszatérve az alapelvekhez, az emberiség, környezetünk és saját magunk szempontjából az egyik leghasznosabb erőfeszítés a szorgalom, a minden nap valami jobbá tételéért való munkálkodás. A lusta, másokon élősködő életmód felbomlasztja a társadalmat. Az oktatásnak minden munkát, minden foglalkozást tanácsolnia és jónak, önmagában értékesnek kell tartania.


5) Az embereket nem egyformának tekintő, hanem képességeik szerint kezelő, pluralista oktatás

A modern, központosított állammal együtt az egész világon elterjedt a mindenkire azonos módszereket alkalmazó, generalizált oktatás. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az oktatás mindenki számára elérhetővé váljék. Ezzel együtt ahhoz az eredményhez is vezetett, hogy a különbségeket figyelmen kívül hagyja, egyformának kezeli az embereket. Pedig minden ember egy külön élet, egy külön világ.

Milyen szépen mondta Sejk Galip:

Tekintsd magad jónak, a világok különlegessége vagy,

A teremtés legjava, ember vagy.


Az oktatásnak nem ugyanazt kell nyújtania mindenkinek, fel kell tárnia mindenki tehetségeit, s az egyén és a társadalom javára kell fejlesztenie őket.


6) Az élettel összefonódó oktatás

A hagyományos oktatás keretében az egyének sokszor a mester-tanítvány viszony keretében sajátították el szakmájukat. Mára az oktatás és oktatási szervezetek professzionálissá váltak. Ennek következtében viszont részben elszakadtak az élettől, s a nyújtott oktatás túlzottan elméletivé vált. Ahogy Einstein mondta, az oktatás az, ami megmarad, ha az ember mindent elfelejtett, amit az iskolában tanult”. Mivel az oktatás az, hogy az embert az életre felkészítse, ezért nemcsak az iskolában kell folynia. Az oktatási szervezeteknek és folyamatnak össze kell fonódnia a civil szervetek, magánszektor, akadémia, közigazgatás szervezeteivel, és az oktatás utáni élettel és szervezetekkel.


7) Nem adatokat, hanem gondolkodni, felülvizsgálni, felfedezni tanító oktatás

Az oktatás alapvetően nem a múltra vagy jelenre, hanem a jövőre irányuló erőfeszítés. Természetesen a múltat és a jelen eseményeit is tanítania kell. De mindennek arra kell irányulnia, hogy a jövőt jobban megértsük és új dolgokat tudjunk létrehozni. A múltat sem azért tanulmányozzuk, hogy benne ragadjunk. Az az oktatás, ami memorizálni tanít, és nem gondolkodni, felülvizsgálni, felfedezni, az nem visz tovább a jövőbe. Az emberek lehetőségeiket, képességeiket a gondolkodás, vizsgálódás, kérdezés által fedezhetik fel. Az oktatás előkészíti az alapokat önmagunk felfedezéséhez.

Másik alapelvként utalhatunk az olyan oktatásra, mely nem államilag központosított és koordinált, hanem civil szervezet és magánszektor központú. Ezzel majd egy másik írás keretében foglalkozunk.

Kétségtelen, hogy ezeket az elveket lehet tovább fokozni. De egy cikk keretei közé nehéz ennél többet beszorítani, az érdeklődők elolvashatják „Milyen a fiatalság egy globális korban” című munkámat.

Kétségtelen, hogy nagyon fontos a jó oktatás és akadémikus műveltség. De nincs arra garancia, hogy a fenti alapelvekkel nem rendelkező oktatás hova vezeti az egyént és a társadalmat. Ha nem ezen alapelvek alapján működik az oktatásunk. Frankenstein-szörnyeket nevelhetünk. Azok, akik ma fegyvert fognak osztálytársaikra, mérget rejtenek az élelmiszerekbe vagy tűt az italokba, s egyik katasztrófát a másik után hozzák az emberiségre, nem tanulatlan emberek. Legtöbbször művelt emberek, de hiányoznak belőlük azok az alapelvek, amelyek alapján ezt a műveltséget az emberiség javára használhatnák fel.

Az oktatásban talán fontosabb az, hogy miért tanítunk, mint hogy mit tanítunk meg.


Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését nyújtottuk át a témában...



Még több hír