A G20 országok csúcstalálkozója

A 2015-ben Törökország soros elnöksége alatt tartott G20 vezetők csúcstalálkozója idén július 7-8-án, Németország vendégeként valósult meg.

A G20 országok csúcstalálkozója

A 2015-ben Törökország soros elnöksége alatt tartott G20 vezetők csúcstalálkozója idén július 7-8-án, Németország vendégeként valósult meg. A világ legfejlettebb és legiparosodottabb 19 országa és az Európai Unió alkotta G20 a világ népességének 64%-át gazdaságának 80%-át képviseli.

A tagországok között legtöbb 1,38 milliárd lakossal Kína áll az élen, a második India 1,3 milliárddal. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében az USA áll az élen 57.000 dollárral, második Szaúd-Arábia 55.000 dollárral, a harmadik pedig Ausztrália 48.000 dollárral. A tagországok között Kína, az USA, Németország és Japán a világ négy legnagyobb exportőrét képviseli. A világ 20 legnagyobb exportjövedelmű országából 15 a G20 tagja.

A G20 országok állam- és kormányfői a hamburgi konferencián a globális gazdaság fejlődéséről, a nemzetközi kereskedelem és pénzpiac rendezéséről fognak tárgyalni. A fenntartható, kiegyensúlyozott és átfogó fejlődésre irányuló törekvéseket áttekintő csúcstalálkozón a fejlesztés, munkaerőpiac és egészségügy témái is szóba kerülnek.

A pénzügyi és gazdasági témákban nemzetközi együttműködést megvalósító G20 elsődleges célja, hogy a gazdaságot úgy alakítsa, hogy az emberek legsürgetőbb szükségleteit kielégítse. Ezek a szükségletek pedig közvetlen kapcsolatban állnak a globális gazdaság kérdéseivel. Például a klímaváltozás, a bevándorlás, a szegénység vagy a terrorizmus is a globális gazdaság legsürgetőbb kérdéseit jelentik napjainkban.

2015-ben az ENSZ klímakonferenciáján a klímaváltozással kapcsolatban döntéseket hozó 175 ország aláírta a Párizsi Klímaszerződést. Trump elnökké választását követően az USA a napokban jelentette be, hogy visszalép az egyezménytől. A hatalmas nemzetközi visszhangot keltő döntés is a hamburgi G20 konferencia megtárgyalt pontjai közé került.

Egyértelmű, hogy a januárban hivatalba lépő Trump Obamával ellentétben nem veszi komolyan a klímaváltozás kérdését. Olyannyira, hogy kijelentette: Kína a saját érdekében támogatta az egyezményt, hogy az USA gazdaságát gyengítse. A hamburgi G20 konferencián különösen a döntést súlyosan kritizáló EU-tagországok szólították fel az USA-t, hogy gondolja át még egyszer döntését.

Szintén a G20 konferencia fontos témái közé tartozik a menekültválság. A hosszú évek óta folyó szíriai háború miatt menekültté váló 3 millió embert befogadó Törökország soros elnöksége alatt zajlott 2015-ös konferencián ezt a témát részetekbe menően tárgyalták.

Törökország ismét hangsúlyozta, hogy a bel- és külpolitikájának is fontos részét képező menekültkérdést a hamburgi konferencián a lehető legalaposabban meg kell tárgyalni. Azonban látható, hogy a fejlett európai országok szigorúan és nem túl építően állnak a menekültválság kérdéséhez, különösen a házigazda Németország tanúsított a megoldás szempontjából kedvezőtlen hozzáállást.

Ennek kapcsán a kérdés humanitárius ügy voltát hangsúlyozó Törökország várhatólag fontos tárgyalásokat folytatott a konferencia alatt. Az európai menekültek jövője és a törökországi menekültek állapota témájában mielőbb lépéseket kell tenni.

Mindezen kérdések mellett az utóbbi napok egyik legfontosabb kérdése, a katari válság is elért a G20 konferenciáig. Az Öböl politikai és gazdasági egyensúlyát megváltoztató dimenziót elérő válság miatt Szalman bin Abdulaziz Al-Szuud szaúdi király bejelentette, hogy nem vesz részt a konferencián. A katari válság egyik alakja, Szalman király azon döntése, hogy nem vesz részt a hamburgi G20 csúcstalálkozón arra is utalt, hogy az öbölből nem várható a megegyezést elősegítő döntés.


Címkék: gazdaság , G20 , az USA

Még több hír