Globális Perspektíva (46)

Múlt heti cikkünkben az „európai Iszlámot” értékeltük, s azt ígértük, hogy ezen a héten is folytatni fogjuk.

Globális Perspektíva (46)

Múlt heti cikkünkben az „európai Iszlámot” értékeltük, s azt ígértük, hogy ezen a héten is folytatni fogjuk.

 

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

 

Az európai Iszlámról szólva említettük, hogy egyes nyugati írók sokkal inkább saját nézőpontjukból közelítenek a témához, s biztonsági dimenzióit hangsúlyozzák. Az általuk létrehozott Iszlám bizottságokkal és hasonló szervezetekkel az általuk problémának tartott témákat tűzik napirendre. Ezek a szervezetek felépítésükben, tagjaikban és véleményükben gyakran a muszlimok által el nem fogadott álláspontot képviselnek. Ha ez így van, akkor elvárható, hogy a muszlimok törekedjenek saját napirendjük kialakítására és felemeljék szavukat.

Kétségtelen, hogy a nyugaton élő muszlimok sokat tettek és tesznek saját napirendjük kialakításáért. Mindebből és csak a muszlim gondolkodók kongresszusát szeretném kiemelni.

 

Éves kongresszusok

A globalizációs folyamat és az imperialista célok kialakította helyzet a migráció erősödését hozta magával (akárcsak Szíriában). Ebben a helyzetben a korábban csak távoli szokásokként megélt életmódok kerültek egymás közvetlen közelébe. Ez a szembesülés bizonyos mértékben bizonytalanságot, aggodalmat, félelmet és kritikákat is keltett. Egy ilyen közegben az aggodalmak csökkentése érdekében elengedhetetlen, hogy a bevándorlók jobban kifejezzék magukat, hogy a kívánt napirendjüket érvényesíteni tudják, és csökkentsék a többiek velük kapcsolatban érzett aggodalmait.

Ennek keretében az Európában élő muszlim gondolkodóknak egy platformot kell létrehozniuk, éves kongresszusokat szervezhetnek. Ezeket a kongresszusokat minden évben Európa fővárosaiban, Párizsban, Londonban, Berlinben, Brüsszelben lehetne tartani. A kongresszuson olyan témák szerepelhetnének, amelyek segítik a muszlimokat, hogy jobban kifejezzék magukat, emellett pedig az Európát és az emberiséget érintő aktuális témák is. Ennek keretében a terrorizmus, rasszizmus, iszlamofóbia, véleményszabadság, oktatás, család, fiatalok, együttélés, kábítószer-problémák, iskolai gyilkosságok, a gyermekek családjuktól való elszakadása is a témák közé tartozhat.

A kongresszusokra a muszlim gondolkodók mellett a kapcsolódó elismert tudósokot, a helyszínül szolgáló város polgármesterét, a kapcsolódó szervezetek és állami szervek illetékeseit is helyénvaló lenne meghívni. Ezeknek a kongresszusoknak nem a muszlimok közötti zárt találkozónak kell lenniük. A problémák közösek, ezért jobb eredményeket hoz, ha a megoldást is közösen keressük rájuk.

A kongresszusról hasznos lenne minden évben tájékoztatót kiadni, amely részletezi, hogy miben látják a problémákat, és útmutatást ad a megoldás keresésében is.

Miért muszlim gondolkodók?

Kétségtelen, hogy az ilyen kongresszusok elképzelhetők muszlim vallástudósok, civil szervezetek képviselői, üzletemberek vagy politikusok között is, számukra is hasznosak lennének. Ennek ellenére egy adott társadalom gondolkodói együtt vannak a társadalom különböző rétegeivel, könnyebben tudnak velük párbeszédbe bocsátkozni. Másrészt a kongresszuson számos, vallási, szociológiai, pszichológiai, közéleti, politikai, gazdasági vagy kulturális téma felmerülhet, ezért úgy helyes, ha a kongresszuson a gondolkodók, a tematikus üléseken pedig a vallástudósok, civil szervezetek képviselői, üzletemberek vagy politikusok vannak jelen.

 

A kongresszus eredményei

A muszlim gondolkodók, illetékes állami tisztségviselők és érintett felek jelenlétével szervezett kongresszusok számos kedvező eredményt hozhatnak.

A muszlim közösségek szempontjából: Az Európában élő muszlim gondolkodók sajnos ritkán találkoznak közös platformon, sokkal inkább helyi, országos, vallási szervezetek platformjain fejezik ki véleményüket. Bár az európai problémák közösek, a megoldást sokkal inkább a különböző hagyományok, helyi tapasztalatok és szervezetek körében kell keresni. A kongresszusnak elsősorban arra kell lehetőséget nyújtania, hogy a muszlim gondolkodók saját problémáikat részletesen megvitathassák. A muszlimok országukat, ideológiájukat, etnicitásukat, felekezetüket, szervezeteiket tekintve is igencsak megosztottak. Egyesek a saját országukban működő megoldásokat, szokásokat próbálják Európára (az Egyesült Államokra, Ausztráliára) átvinni. Egy ilyen kongresszus átfogóbb nézőpontot, a megközelítés kialakítását biztosítaná.

Másrészt egy ilyen kongresszus vagy platform hozzájárulna olyan személyiségek feltűnéséhez, akik képesek a muszlimok nevében beszélni. Mivel a kongresszus nem mások, hanem a muszlim gondolkodók számára biztosít lehetőséget, hogy elmondják, mik a problémáik, és hogyan lehetne ezekre megoldást találni, csökkent annak lehetősége is, hogy saját magukon kívül keressenek megoldást.

Az érintett országok szempontjából: A nagy számú muszlimnak otthont nyújtó országok napirendre tűzik a muszlimokkal kapcsolatos témákat, vagy azért, hogy megoldást találjanak, vagy, hogy a muszlimokat asszimilálják és manipulálják. Egy ilyen kongresszus az érintett államoknak is segít, hogy az együttélés nyújtotta lehetőségeket és problémákat megtárgyalják, és jó szándékkal keressenek megoldást. Ezáltal gátolja azt, hogy tudatosan vagy anélkül olyan megoldást választanak, amelyet a muszlimok nem tudnak osztani.

A fogadó társadalom szempontjából: Mivel a nyugati országok történelmük során nem sokat próbáltak más kultúrákkal együtt élni, természetes, hogy a ne állami szereplők, civil szervezetek, gondolkodók, egyének kíváncsiságot vagy aggodalmakat táplálnak a muszlim közösségek kapcsán. A kongresszus segítségével a muszlim gondolkodók könnyebben megoszthatják gondolataikat, véleményüket, az aktuális eseményekkel kapcsolatos nézőpontjukat, s bizonyos értékben válaszolhatnak erre a kíváncsiságra vagy aggodalmakra. Még ha nem válaszolnak is rájuk közvetlenül, azt kétségkívül bemutatják, hogy ezek az aggodalmak a legtöbb esetben megalapozatlanok.

Ezek a kongresszusok nemcsak Európában lehetnek jelentőségteljesek és praktikusak, hanem minden olyan országban, ahol muszlim kisebbség él. Ennek keretében Afrikában, a Balkánon vagy Ausztráliában is lehetne ilyen kongresszusokat szervezni. Az Egyesült Államok ha nem is teljesen azonos értelemben, de hasonló feladatot láthatnának el és hasonló hozzájárulást tehetnének az ilyen kongresszusok.

 

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését ismertettük a témában...



Még több hír