Napirendi Elemzés 45/ Az Irán elleni szankciók

Can Acun, a SETA ( Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatások Alapítványa ) kutató-írójának elemzése.

Napirendi Elemzés 45/ Az Irán elleni szankciók

Miután Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilép az Obama-kormány idején iráni atomprogramról  2015-ben kötött többhatalmi szerződésből, az amerikai Pénzügyminisztérium augusztus 7.-én hatályba léptette a megújított amerikai szankciók első részét Irán ellen. Az amerikai Pénzügyminisztérium közleménye alapján a 180 napos határidő lejártával november ötödikén lépett életbe a megújított amerikai szankciók második szakasza. Az amerikai szankciók célja gyengíteni az iráni gazdaságot, és különösen az energetikai szektort, a bankszakmát, a logisztikát, és a biztosító társaságokat célozzák.

Az amerikai szankciók első része megakadályozta azt, hogy Irán amerikai dollárhoz jusson, államkötvényeket adjon el, kereskedjen az iparban használt grafittal, alumíniummal, acéllal, szénnel és szoftverekkel.  A szankciók második része nemzetközi szinten büntetőintézkedéseket  hoznak az iráni nemzeti olajvállalat, az İráni Olajkereskedő vállalat, és az Iráni Tankerhajók Társaság ellen, a kőolaj és olajtermékek exportja ellen, ami az iráni államháztartásba befolyó bevételek jelentős részét adja.

Donald Trump amerikai elnök az iráni atomegyezmény felmondásáról döntött, és szankciókat hozott Irán ellen, az hatással lett a SWIFT nemzetközi bankközi pénzforgalmi rendszerre. Az amerikai szankciók kapcsán kiadott nyilatkozat szerint, felfüggesztették egyes iráni bankoknak a SWIFT nemzetközi bankközi pénzforgalmi rendszerhez való hozzáférését. Az Irán ellen hozott szankciók pénzügyi intézményeket céloztak. Ráadásul az amerikai Pénzügyminisztérium közölte, hogy a szankciók kapcsán feketelistára helyeztek több mint 700 iráni embert, és pénzintézetet.

John Bolton az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy minden eddiginél súlyosabb szankciókat hoznak Irán ellen. A Barack Obama volt emerikai elnök korában kiszabott határt lépik túl.            

Törökországot beleértve nyolc ország átmeneti időre mentességet kapott az Irán elleni szankciók hatálya alól. Azzal kapcsolatban feltett kérdésre Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök azt válaszolta: "Nem tartjuk helyesnek az Irán ellen hozott szankciókat, hiszen nem nyilvános az ügy. A szankciók miatt egyensúlyát veszíti a világ, és azok a nemzetközi jogba is ütköznek. Már az egész világ békét akar. Másszóval nem akarunk egy imperialista rendet, és nyomást. Olyan világot akarunk, ahol az emberek békében és biztonságban élnek. Az elfogadhatatlan, ha lehetőségem és erőm lenne, kedvem szerint tehetnék mindent. A jelenlegi lépésekre való tekintettel, az EU nem tartja helyesnek azt a döntést".

Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország Irántól vásárol olajat.

"Törökország a nyílt, őszinte hozzáállással rendelkezik a szankciók ügyében. Különösen ha olajról van szó, mindig azt mondjuk, hogy annak nincs alternatívája, azért ellenezzük az effajta megszorításokat, és ez elvi kérdés. Törökország jelenleg 10 milliárd köbméter gázt vásárol Irántól. Ha nem veszünk, mi lesz az állampolgárainkkal télen? Törökország nem csatlakozik az Irán elleni amerikai  szanciókhoz, azt nem fogadja el"- hangsúlyozta  Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter  törvénytelennek tartja az Irán ellen hozott amerikai szankciókat, és elmondta, hogy nyíltan megsértették az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatokat. Franciaország, Kína és Németország szerepel azok között, amelyek ellenzik az Irán elleni megszorításokat. Pedig több vállalat csatlakozik az Irán elleni amerikai szanciókhoz azokban az országokban is.



Még több hír