Napirendi Elemzés 43/ Kaşıkçı-ügy

A SETA (Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatási Alapítvány) kutató-írója, Can ACUN elemzése a témában.

Napirendi Elemzés 43/ Kaşıkçı-ügy

A Washington Post szaúdi újságírója, Cemal Kaşıkçı október 2-án lépett be az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy házasságával kapcsolatos ügyeket intézzen, és miután többé nem lépett ki onnan, a menyasszonya, Hatice Cengiz értesítette a török illetékeseket, akik széles körű nyomozást indítottak.

A világ sajtója által nyomon követett Kaşıkçı-ügyben a török illetékesek újabb és újabb bizonyítékokat osztottak meg a sajtóval, így a szaúdi fél egy idő után kénytelen volt megváltoztatni az üggyel kapcsolatos állításait. Először azt állították, hogy Kaşıkçı távozott a konzulátusról, de erről nincsenek kamerafelvételek. Az Isztambulba érkezett 15 fős halálosztag állítólag egy csoport turista volt. Később beismerték, hogy gyilkosság történt, s a 15 személy mellett a konzulátus 3 alkalmazottját is őrizetbe vették. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök Szalman szaúdi királlyal folytatott telefonos tárgyalása után a szaúdi kormány beismerte, hogy az újságírót a konzulátusok kitört vita közepette megölték, miután pedig a török illetékesek pedig megosztották a nyilvánossággal azokat a felvételeket, melyeken egy álruhás, Kaşıkçınak álcázott személy távozik a konzulátusról, és további bizonyítékokat is, nem maradt kétség afelől, hogy előre eltervezett gyilkosság történt.

Szaúd-Arábia először tagadta a gyilkosságot. Azonban Hatice Cengiz a konzulátus előtt várta vőlegényét, s egy idő után figyelmeztette a biztonságiakat, majd az ezt követő vizsgálat eredményeképpen egyértelműen bebizonyosodott a gyilkosság, és az események is másképp alakultak. A szaúdiak sokáig tagadtak, de Törökország képes volt lefolytatni a vizsgálatokat és az eredményeket megosztani a világ nyilvánosságával, s az ebből fakadó nyomás hatására a szaúdiak kezdték megváltoztatni álláspontjukat. Először próbáltak alternatív forgatókönyveket közzétenni, de azokat Törökország és a világ közvéleménye nem fogadta el. A Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök beszédében feltárt bizonyítékok egyértelműen mutatták, hogy a gyilkosság szándékosan és előre kitervelten történt. Arról, hogy az isztambuli szaúdi illetékesek a gyilkosságot először Rijádban megtervezték, hogy egy 15 fős csapat érkezett Törökországba és a yalovai és belgrádi erdőkben történt vizsgálatok során az igazságügyi orvosszakértőket is tartalmazó csapat rendkívül fontos bizonyítékokat tárt fel. A Törökország által feltárt bizonyítékok és a szaúdi fél állításai ellentmondtak egymásnak.

Ahogy a Szaúd-Arábiára nehezedő nyomás nőtt, úgy próbált a szaúdi kormány elterelő manővereket végezni. Fő céljuk az volt, hogy Muhammad bin Szalmant az eseményeken kívül helyezzék és a felelősség alól felmentsék. Törökország látta ezt, és Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök beszéde során egyértelműen elkülönítette Szalman királyt és Muhammad bin Szalmant, és Szalman királynak kiutat kínált Muhammad bin Szalman nélkül. Szaúdi források szerint Muhammad bin Szalman már a Kaşıkçı-ügy előtt is személyes célpontjának tekintette az újságírót, és szinte megszállott volt vala kapcsolatban. Korábban is történtek próbálkozások Kaşıkçı elhallgattatására. A szaúdi titkosszolgálat vezetője az újságíróval folytatott tárgyalása során próbálta meggyőzni, hogy térjen haza országába.

Törökország stratégiai módon kezelte az ügyet, ami nemzetközi nyomást gyakorolt Szaúd-Arábiára. Miközben a Fehér Ház próbálta különösen Muhammad bin Szalmant az eseményeken kívül tartani, a Szenátus hozzáállása és a Törökország kezében lévő bizonyítékok miatt a kör egyre szűkült körülötte. Az, hogy a Fehér Ház is megfogalmazta Törökország álláspontját Szalman Király és Muhammad bin Szalman felelősségének szétválasztása kapcsán, valamint Trump elnök is kijelentette, hogy Muhammad bin Szalmannak mennie kell, szintén azt mutatja, hogy mennyire bezárult körülötte a kör. Miután Trump elnök kijelentette, hogy hisz Szalman király ártatlanságában, hozzátette: „Az ottani ügyeket jelenleg a herceg irányítja. Ha valakinek mennie kell, akkor ő az.”

Az elkövetkezőkben amellett, hogy Törökország új bizonyítékokat keres az ügyben, s a kezében lévőket megosztja a nyilvánossággal, feltehetően a szaúdi trónörökös herceg pozíciója is veszélybe kerülhet. A szaúdi királyi családban erejét apja, Szalman király támogatásából és a külföldről kapott támogatásból merítő Muhammad bin Szalman elveszítheti az apjától és a külföldről származó támogatást is.

 



Még több hír