Napirendi Elemzés (35)

A 2011-től mostanáig folyó szíriai válság során Idlib a felkelők utolsó bástyájává vált.

Napirendi Elemzés (35)

A 2011-től mostanáig folyó szíriai válság során Idlib a felkelők utolsó bástyájává vált. Idlib mellett a környező Nyugat- és Dél-Aleppó, valamint Észak-Hama és Észak-Latakijában a Türkmén-hegység területe az utolsó területek, melyek az Aszad-rezsim ellen harcoló felkelők kezén maradtak. Miután a felkelők Aleppót, Kelet-Gutát, Derát, Kuneitrát és Észak-Homszot elvesztették, Idlib még fontosabbá vált. Az asztanai folyamat során a közel 3 millió lakossal bíró Idlibet harcmentes övezetté nyilvánították. A Törökország, Oroszország és Irán között létrejött asztanai egyezmény keretében létrehozott 12 megfigyelőpont is létfontosságú a térség sorsa szempontjából.

 

A SETA (Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatási Alapítvány) kutató-írója, Can ACUN elemzése.

 

Idlib térségében a felkelők időnként egymás ellen is harcolnak. Az ideológiai különbségek mellett erőfitogtatás is zajlik. A térségi fejlemények fényében két fő táborról beszélhetünk, a HTS és a Nemzeti Felszabadítási Front égisze alatt. A HTS-t az Egyesült Államok terrorszervezetnek tartja, Törökország a Nemzeti Felszabadítási Frontot támogatja. A HTS kívül maradt az asztanai folyamaton, a Nemzeti Felszabadítási Front pedig része annak.

A rezsim és szövetségesei radikális csoportok ürügyén avatkozik be a térség eseményeibe. Törökország pedig politikai manőverekkel próbálja kiküszöbölni ezeket a csoportokat. Annak ellenére, hogy Idlibet harcmentes övezetté nyilvánították, szaporodni kezdtek a rezsim és szövetségesei Idlib közvetlen és átfogó célba vételére vonatkozó szólamai. Egy esetleges idlibi hadművelet rendkívül kockázatos Törökország szempontjából. Az ENSZ szíriai különmegbízottja, Steffan de Mistura közleménye szerint ha Idlibben is megismétlődik a kelet-gutai forgatókönyv, hatszor rosszabb humanitárius válság várható. Ha Idlibből és környékéről a felkelő csapatokat eltávolítják, az Törökország befolyási területeit, Afrint, Azezt, Bábot, Jarabulust is közvetlenül fenyegeti.

A rezsim meglévő katonai kapacitásával csak Oroszország jóváhagyásával és részvételével tud Idlibre irányuló átfogó hadműveletet indítani. Törökország és Oroszország jelenlegi pozíciója a szíriai fronton és a két ország közötti kapcsolatok gyengítik annak valószínűségét, hogy Moszkva ilyen, Ankarát közvetlenül fenyegető lépést tenne.

Azonban a térségre irányuló bombázások sértik az asztanai egyezmény biztonságát, és hozzájárulnak a térség bizonytalanságához. A következő időszakban a rezsim és az azt támogató milíciák várhatólag próbára teszik Törökország megfigyelőpontjainak erejét. Hiszen a Törökország által létrehozott 12 katonai megfigyelőpont megakadályozza, hogy a térséget szárazföldről támadják.

A rezsim katonai kapacitása kevés ahhoz, hogy átfogó hadműveletet indítson Idlib ellen, s e tekintetben teljesen Oroszországtól és Irántól függ. Mondhatjuk, hogy a teljesen Oroszország befolyása alatt lévő Aszad-rezsim Oroszország és Irán jóváhagyása nélkül nem dönthet Idlib megtámadása mellett. A rezsim csak Oroszország jóváhagyásával és átfogó támogatásával tud Idlibre irányuló átfogó hadműveletet indítani.

Törökország azért tárgyal az oroszokkal Idlibről, hogy súlyos humanitárius válságtól mentse meg a térség 3 millió lakosát. Mivel Törökország számára nem lehetséges fizikailag leállítani Oroszország és a rezsim légierejének támadásait, diplomáciai úton próbálja ezt megtenni. Emellett meg kell szüntetni a lehetőséget, hogy Oroszország és a rezsim a térségben tartózkodó radikális csoportokat használja fel a légi támadások ürügyeként.

Törökország egyetlen szervezetbe próbálja tömöríteni a felkelőket, hogy véget vessen a szíriai harcoknak, és lehetővé tegye a politikai megoldást, ehhez azonban az is kell, hogy a rezsim és szövetségesei hagyjanak fel Idlibre irányuló támadó hozzáállásukkal, és állítsák le a légitámadásokat. Azonban úgy tűnik, hogy a rezsim célja a szíriai ellenzék és forradalmi erők teljes ártalmatlanná tétele. Az asztanai és szocsi folyamatok keretében kiépülő új alkotmányos rend és egyéb kapcsolódó lépések is nyomást jelentenek a rezsim szempontjából. Idlib védelme Törökországnak számos szempontból fontos: az újabb menekültáradat megakadályozása, az FKH és a ZDH térségi befolyása, a PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a PYD/YPG elleni terrorellenes küzdelem szempontjából, és azért is, hogy továbbra is szava legyen a Szíria jövőjére vonatkozó tárgyalásokban.

 



Még több hír