Napirendi Elemzés (34)

Láthatjuk, hogy a Törökország és az Amerikai Egyesült Államok közötti feszültségnek strukturális és konjunkturális okai is vannak.

Napirendi Elemzés (34)

Láthatjuk, hogy a Törökország és az Amerikai Egyesült Államok közötti feszültségnek strukturális és konjunkturális okai is vannak. Strukturális értelemben előtérbe került, hogy az USA passzív és aszimmetrikus kapcsolat kialakítására törekszik az 1952 óta NATO-tag Törökországgal. Az USA még nem tudta megemészteni, hogy Törökország, különösen az AK Parti kormányzásával, független külpolitikát kövessen, és Törökország olyan pozíciót foglaljon el, amelyben a saját érdekeit helyezi a középpontba.

Konjunkturális szempontból pedig a kétoldalú kapcsolatokat szétfeszítő egyik legfontosabb ügy az, hogy nem adják ki Fetullah Gülent, a FETÖ bandavezérét, nem indítják meg vele szemben a jogi eljárást, és szavatolják neki, hogy szabadon éljen Pennsylvania-ban.  Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok együttműködik Szíriában a PKK terrorszervezet szíriai szervezeteként szolgáló YPG-vel, helyi szövetségesként ismerik el őket, kiképzést nyújtanak nekik és felfegyverzik őket. Ez Törökország számára elfogadhatatlan állapot. Hiszen a PKK terrorszervezet ilyesféle terjeszkedése és térnyerése Törökország déli határánál, Törökország szempontjából nemzeti fenyegetést jelent. A két ország között fennálló feszültséghez legutóbb a most zajló Brunson-ügy és az F-35-ös krízis járult.

Az amerikai szenátus tagjai az utóbbi időszakban azt hozták fel Törökországgal szemben, hogy Brunson börtönben van, és Törökország S-400 légvédelmi rakéta-rendszert vásárol Oroszországtól. A Fehér Házban is osztják a szenátorok ragaszkodását Brunson szabadon engedéséhez. Ugyanis Donald Trump amerikai elnök a Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásai során szintén Brunson lelkész szabadon engedésére tartott igényt. Trump elnök ezenkívül Twitter-üzenetekben is Brunson elengedését követelte. A Törökországban élő Brunson lelkész a július 15-i FETÖ-s puccskísérletet követően a FETÖ és PKK terrorszervezettel fenntartott kapcsolata miatt áll bírósági eljárás alatt. Azért, hogy ne veszítse el az amerikai evangelista körök támogatását, és hogy konszolidálja az evangelista választói blokkját, Mike Pence amerikai alelnök egy nyilatkozatában azt követelte, hogy Törökország engedje szabadon a két éve bírósági eljárás alatt álló Brunsont, és szankciókkal fenyegette meg Törökországot. Rögtön ezután Trump támogatásáról biztosította Pence alelnök nyilatkozatát, és megismételte a Törökországgal szembeni fenyegetéseit. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter viszont közölte, hogy elfogadhatatlanok az amerikai fenyegetések és Törökország kényszerítése, és hogy az Amerikai Egyesült Államok követelései ellentétesek az igazságszolgáltatás függetlenségével.

Az Amerikai Egyesült Államok Törökországgal szemben hozott szankciókról szóló döntéseihez járult az igazságügyi és belügyminiszterek szankciós listája is, és részleges hitelkorlátozást vezettek be Törökországgal szemben. Ezzel a döntéssel az Amerikai Egyesült Államok gazdasági háborút indított Törökország ellen. A török piacokat és devizaárfolyamokat spekulációs műveletekkel kezdték el manipulálni. A gazdasági támadás miatt megindult a leértékelődés. A Török Központi Bank fontos döntéseket hozott, amely megállította a török líra leértékelődését, és szavatolta, hogy az növelje az értékét a dollárral szemben. A korábban 7 líra fölött is járó dollár-árfolyam két napon belül 6 alá esett.

Azokban a nehéz napokban és órákban, amikor a Törökország elleni gazdasági támadások zajlottak, Berat Albayrak pénzügyminiszter bejelentette Törökország új gazdasági modelljének alapelveit. Amikor bejelentésre került Törökország új gazdasági modellje, Donald Trump amerikai elnök közzétette a Törökországgal szemben bevezetendő alumínium és acélimportra vonatkozó büntetővámokat. Még ha komolyan is befolyásolta a devizaárfolyamokat Trump bejelentése, a török líra ismét össze tudta szedni magát. Miközben Trump Törökországgal szemben szankciókat vezet be, fontos pontot jelent, hogy ugyanekkor Kínával szemben is gazdasági háborút folytat. Ugyanis napokkal azután, hogy Trump bejelentette a Törökországgal szembeni büntetővámokat, Kína jelezte, hogy helyi fizetőeszközökkel alumíniumot és acélt fog importálni Törökországból és Oroszországból. A Törökország elleni amerikai gazdasági támadást Törökországot támogató nyilatkozatok követték Oroszországból és Iránból is.

Azonban Törökország szempontjából rendkívül fontos volt az Európai Unió magatartása is az amerikai szankciókkal szemben, mivel az EU Törökország legfontosabb gazdasági piaca. Az Európai Unió, és különösen Németország, nem akarták Törökország gazdasági gyengülését, és hogy válságba kerüljön, és bejelentették, hogy továbbra is fenn akarják tartani a kapcsolataikat Törökországgal. Amennyiben Törökország válságba kerül, az jelentős mértékben ki fog hatni az EU tagországaira is. Hiszen abban a pillanatban, hogy a török líra értéke esni kezdett, az negatívan hatott ki az euro-dollár árfolyamra is. Különösen az olasz és spanyol bankok által Törökországba folyósított jelentős hitelek miatt, bármiféle törökországi krízis lehetősége nyugtalanná teszi az Európai Uniót.



Még több hír