Ünnep: közel kerülni Istenhez és egymáshoz

İbrahim KALIN köztársasági elnöki szóvivő cikke, amely 2018. 08. 21-én jelent meg a Daily Sabah-ban

Ünnep: közel kerülni Istenhez és egymáshoz

Az áldozati ünnep egy lehetőség arra, hogy felidézzük, mi a legfontosabb az életünkben, és helyesen jelöljük ki a prioritásainkat. Ez egy adomány, amely arra szolgál, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és egymáshoz.

A muszlimok ma ünneplik az Eid al-Adhát, az áldozati ünnepet, azaz a zarándoklat, áldozathozatal és odaadás napját. Ez az a nap, amikor Ábrahám próféta bizonyságát tette az Isten iránti odaadásáról, példát állítva vele az eljövendő generációk számára. Ez az öröm, ünneplés és emlékezés napja. De az iszlám világ jelenlegi realitásaira tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon mi képesek vagyunk-e megérteni azt a megpróbáltatást, amivel Ábrahám nézett szembe, és viselni ennek felelősségét.

A haddzs (zarándoklat) a hívők hatalmas istenszolgálata, melynek során körbejárják a Kábát, hogy maguk mögött hagyják mindazokat a dolgokat, amik értéktelenek, hitványak és önzőek. A zarándoklat maga az elejétől a végéig egy próbatétel. Amikor a zarándokok az Arafáton állnak, felidézik a Feltámadás Napját, a napot, amikor mind számon leszünk kérve az evilági cselekedeteinkről. A muszlimok naponta ötször imádkoznak a Kába felé fordulva, teljes áhítatban állva Isten előtt. De az Arafáton való állás ezt az odaadást még magasabb szintre emeli.

Az Eid al-Adhát néhány nyelvben „kurbán”, azaz áldozati ünnep néven is emlegetik. Ez az áldozati bárányra utal, amely Ábrahámnak adatott, hogy azzal helyettesítse fiát, Izmaelt, miután előzőleg Ábrahám bizonyságát tette annak, hogy az Isten iránti teljes odaadása miatt kész lenne akár a saját fiát is feláldozni.

A „kurbán” szó a „közeledni” jelentésű igetőből származik. Azon az alapvető gondolaton alapul, hogy az istenszolgálatok elvégzése révén kerülünk közelebb Istenhez. Azáltal, hogy feláldozzuk az önző énünket, és távol tartjuk magunkat a rossz és erkölcstelen cselekedetektől, közelebb kerülünk Istenhez. Ez az állapot meghalad és magasabb szintű minden evilági hasznon és élvezeten.  Ez erényessé és széppé teszi a lelkünket, és ez a kulcsa annak is, hogy mindnyájunk számára élhetőbbé tegyük a világot.

Az áldozati ünnep egyben egy alkalom is a társadalmi érintkezésre. Ez a nap újra emlékezteti az embereket arra, hogy Isten előtt mind egyenlők, tekintet nélkül a társadalmi és gazdasági helyzetükre, gazdagságukra vagy szegénységükre, etnikumukra vagy bőrük színére. Egy olyan nap, amikor az emberek találkoznak és megosztják egymással azt, amijük van. Az ünnepen arra vannak buzdítva az emberek, hogy lássák vendégül otthonaikban a rokonokat és a szomszédokat, etessék a szegényeket, látogassák meg az időseket, segítsék az árvákat és mindazokat, akik szükséget szenvednek. Az Istenhez való spirituális közeledés társadalmi értelemben közelebb hozza egymáshoz az embereket is.

Ezek az alapelvek, azonban az egy teljesen másik történet, hogy mennyi is valósul meg belőlük a mai iszlám világban. Háborúk, konfliktusok, nyomor, írástudatlanság, korrupció, erőszak, regionális rivalizálás, az erőforrások pazarlása, az egység hiánya és még egy sor más probléma sújtja a muszlim társadalmakat, kelettől nyugatig, a gazdagoktól a szegényekig. Bizony nem valami fényes az iszlám világ jelenlegi képe. Es ezzel a realitással nyíltan és őszintén szembe kell néznünk.

Számos muszlim országban a társadalmi és politikai konfliktusok legfőbb oka a szívek és az elmék megosztottsága. Igen, a külső beavatkozások és manipulációk is romboló, destabilizáló szerepet játszanak. Ezeket senki sem tagadhatja. Azonban ezek az erők csak annyira lehetnek hatékonyak, amennyire a muszlim társadalmak megengedik nekik. Határozott intézkedéseket kell tennünk azokkal szemben, akik társadalmainkat kívülről és belülről manipulálják és bomlasztják. De nem elégedethetünk meg azzal, hogy csak másokat hibáztatunk a helyzetünk miatt. Ha csak másokat hibáztatunk, az intellektuális eltunyuláshoz és erkölcsi konformizmushoz vezet.

Az erős és bölcs politikai vezetés hiánya sebezhetővé teszi az iszlám világot mindenféle támadással és a manipulációval szemben. Ennek folyományaként elkerülhetetlenné válnak a háborúk és konfliktusok, és a szemünk előtt pazarolják el az erőforrásokat. A fiatalok kezdenek reményvesztetté válni, és ez előkészíti a terepet az erőszakos szélsőséges szervezetek számára a toborzáshoz. Minden alkalommal, amikor a muszlim országok egymagukban vagy közösen kudarcot vallanak valamiben, az Al-Kaidához és az ILIÁ-hoz hasonló terrorista csoportok tapsolnak, és még inkább felbátorodnak. Senki sem számíthat arra, hogy sikeres lesz a terrorizmus és az erőszakos szélsőséges csoportok elleni harc, amikor a muszlim országok kudarcot vallanak a politikai, gazdasági és/vagy társadalmi problémák megoldásában.

Mindezen problémák és nehézségek ellenére az áldozati ünnep egy lehetőség arra, hogy felidézzük, mi a legfontosabb az életünkben, és helyesen jelöljük ki a prioritásainkat. Ez egy adomány, amely arra szolgál, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és egymáshoz.



Még több hír