Nemzeti Projektek a védelemben(4)

Az államok jelentős beruházásokat hajtanak végre a hadiipari szektorban országaik és állampolgáraik megvédése érdekében

Nemzeti Projektek a védelemben(4)

Az államok jelentős beruházásokat hajtanak végre a hadiipari szektorban országaik és állampolgáraik megvédése érdekében. Törökország egyike azoknak az országoknak, akik jelentős védelmi beruházásokat hajtanak végre, hogy elrettentő erővel rendelkezzenek a világon. Törökország 2014-ben a katonai kiadások tekintetében az első 15 ország közé tartozott. 2017-ben pedig a védelmi kiadások elérték a 29 milliárd török lírát. Ezzel a védelmi kiadások a központi költségvetés 4,62 százalékát teszik ki. Mivel Törökország egy fontos földrajzi régióban fekszik, ezért hatással vannak rá a regionális kockázatok is. Törökország ugyanakkor totális harcot folytat a PKK, PYD/YPG, ILIÁ, DHKP-C és több más fegyveres terrorszervezettel szemben is. Ezek a harcok szükségessé teszik a technológia által megkövetelt hadiipari eszközök és rendszerek használatát. Az utóbbi években Törökország jelentős lépéseket tett védelmi eszközeinek fejlesztése terén, és minden egyes nappal egyre magasabb szintet ér el.

A védelmi ipar területén 2004-ben megindított nemzeti és helyi termelési modell révén a szektorban a hazai gyártású termékek aránya 20 százalékról mára 65 százalékra növekedett. Ez a helyi gyártású arány a pilóta nélküli repülőgépek és más hasonló stratégiai jelentőségű eszközök terén meghaladja a 90 százalékot is. Több hadiipari eszköz tekintetében azon néhány ország közé kerültünk, amelyek képesek azok gyártására. Például a kamikaze pilóta nélküli repülőgépekként (Alpagu, Kargu)  is ismert eszközök területén egyike vagyunk annak a három országnak a világon, amelyek képesek azok gyártására. Törökország a pilóta nélküli repülőgépek technológiában a világon mind a repülő platform és rendszerek, mind pedig az okos bombák tekintetében a közé a 6 ország közé tartozik, amelyek képesek a fegyveres drónok fejlesztésére és gyártására. Törökország hadiiparával nem csupán a saját szükségleteiről gondoskodik, hanem a termékeit a baráti és szövetséges országok részére is exportálja. Jelenleg Törökország külföldön értékesíti a nemzeti gyártású hajóját, helikopterét, páncélozott járműveket, járőrhajókat, drónokat, légvédelmi rendszereket, rakétákat, katonai kommunikációs és irányító-ellenőrző rendszereket is.

Miközben 2002-ben Törökország 66 védelmi projektet folytatott körülbelül 5,5 milliárd dolláros költségvetéssel, mára a védelmi projektek büdzséje 11-szeresére, 66 milliárd dollárra nőtt, a védelmi projektek száma pedig körülbelül 9-szeresére nőtt, és több mint 600 projektet folytat az ország. Például a nemzeti gyalogsági gépkarabély már a sorozatgyártás fázisába lépett. Nemzeti gyalogsági gépkarabélyunkat jelenleg a Török Fegyveres Erők, a Csendőrség és a Biztonsági Szervezet mellett a magas szintű állami vezetők testőrsége is használja. Csak az utóbbi 4 évben a 46 darab Bayraktar TB2 fegyveres pilóta nélküli repülőgép a terrorizmus elleni küzdelem és a határon túli hadműveletek során körülbelül 60 ezer órás szolgálatot látott el a levegőben.

 

NEMZETI MŰHOLDAK

Törökország a műholdjai révén immár a világűrben is tapasztalatokat szerzett. A török mérnökök által tervezett és Törökországban gyártott RASAT megfigyelő műholdat 2011-ben, a Göktürk-2 megfigyelő műholdat 2012-ben, a Göktürk-1 megfigyelő műholdat pedig 2016-ban lőtték fel az űrbe, és jelenleg is eredményesen látják el a feladataikat. Ezeknek a műholdaknak az egyik jelentős előnye az, hogy a Török Fegyveres Erők és biztonsági erőink részére űrfelvételeket biztosítanak, ezzel támogatva a terrorizmus elleni műveleteket. Ezek mellett Törökország megalapította a Műholdrendszer Integrációs és Teszt (USET) központját is. Itt épül Törökország első telekommunikációs műholdja, a Türksat 6A, amelyet 2020-ban állítunk majd pályára. Amikor eredetileg fel akarták lőni a Göktürk-1 műholdat, azt az Izrael a francia vállalatra gyakorolt nyomás révén megakadályozta. Ezért a Göktürk-1 műhold csupán a Göktürk-2 műhold fellövése után 4 évvel kerülhetett fel a világűrbe. A Göktürk-1 műhold legfőbb célja az, hogy bármiféle korlátozás nélkül nagyfelbontású felvételeket készítsen a katonai hírszerzés számára, és a műhold kamerarendszerének és kritikus elektrooptikai elemeinek egyes részeit Izrael biztosította. Mivel Izrael nem akarta, hogy Törökország ilyen technológiai képességgel rendelkezzen, ezért nyomást gyakorolt a francia cégre, hogy ne küldjék fel a műholdat a világűrbe. Izrael emellett azt akarta, hogy a Göktürk-1 műhold ne készíthessen felvételeket, amikor Izrael felett halad át. Törökország viszont garanciát akart arra vonatkozóan, hogy a felvételek korlátozás nélkül készülhessenek. Amikor Törökország kérését elutasították, Törökország megállította a további fizetést. Amikor Törökország a török mérnökökhöz tartozó hardverekkel és szoftverekkel rendelkező Göktürk-2 műholdat 2012-ben Kínából lövette fel, a cég arra kényszerült, hogy visszalépjen korábbi pozíciójából.

Mustafa Varank ipari és technológiai miniszter kijelentette, hogy idén meg fog alakulni a Török Űrügynökség. A Török Űrügynökség fogja koordinálni az országunkban zajló űrkutatási projekteket, képezni az ezeken a projekteken dolgozó embereket, valamint a török asztronauta projekt munkálatainak megkezdését. Az Ipari és Technológiai Minisztérium 100 napos végrehajtási programjában szerepel az ügynökség ez évi létrehozása és a szervezési munkálatok befejezése. Varank miniszter közölte, hogy biztosítani fogják a Török Űrügynökség és az űrtechnológiai területen zajló nemzeti szinten folyó munkálatok koordinálását, valamint elő fogják mozdítani a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését. Az ügynökség létrehozása rendkívüli jelentőséggel bír az ezen a területen teendő munkák koordinálása tekintetében.

Tarkan Zengin, a Török Harb-İş Szakszervezet oktatási igazgatójának témával kapcsolatos elemzését nyújtottuk át önöknek…

 



Még több hír