Napirendi Elemzés 33

A SETA (Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatási Alapítvány) kutató-írója, Can ACUN elemzése

Napirendi Elemzés 33

Az Egyesült Államok által Ahmedinedzsád idején Irán atomprogramja miatt alkalmazott embargó súlyos károkat okozott az iráni gazdaságnak. 2013-ban a köztársasági elnöknek választott mérsékelt-reformista Haszan Ruhani nagy reményeket ígért az iráni népnek. Ruhani idején a P5+1 országokkal kötött egyezmény által korlátozták és felügyelet alá helyezték Irán atomprogramját, cserébe enyhítettek az embargón. Az ENSZ felügyelete alatt aláírt egyezmény nagy remény forrása volt az iráni nép és gazdaság számára. De még ha rövid fellendülés forrása volt is az iráni gazdaságban, Donald Trump elnökké választása után ismét súlyos viták kezdődtek Iránnal. Az Egyesült Államok 2018. május 8-án egyoldalúan kilépett az egyezményből.

Az, hogy az Egyesült Államok bejelentette, hogy egyoldalúan kilép az Iránnal kötött egyezményből, káros hatással volt az iráni gazdaságra. Még ha az iráni állam hivatalosan 42 ezer riálon rögzítette is a dollár árfolyamát, a szabadpiacon az amerikai dollár ára nagyon felment. Az iráni riál januártól számított értékvesztése a szabadpiacon elérte a 150%-ot. A 2018 januárjában 44 ezer riál környékén álló dollár mostanában 110 ezer dolláron áll.

Az iráni gazdaság mozgásai mielőtt az Egyesült Államok ismét életbe léptette volna az Irán elleni embargót fényt vetnek az embargó életbe lépése utáni helyzetre is. Mondhatjuk, hogy a Trump elnök által bevezetett megszorítások mögött az iráni rendszer megváltoztatása, Irán terjeszkedő közel-keleti politikájának megállítása és Irán korlátozása rejlik. Az Öböl-országokat és Izraelt zavarta Irán terjeszkedő politikája a térségben, s az Egyesült Államokkal együtt nem rejtették véka alá, hogy korlátozni akarják Iránt. Iránra azért mértek csapást az embargókkal, hogy a korlátozzák a térségben.

Az Egyesült Államok megszorításai azt célozzák, hogy Irán ne tudjon amerikai dollárral, arannyal és egyéb nemesfémekkel kereskedni. Valamint az embargó keretében Iránnak repülőgépeket és alkatrészeiket sem lehet eladni. Az embargó az iráni autószektort is célba vette.

A cégek között, amelyek az amerikai megszorítások hírére leállították iráni befektetéseiket, ott van a Daimler is. A cég bővíteni akarta iráni befektetéseit, és kamiongyártásba akart kezdeni, de Trump intézkedései tervei felülbíráslására késztették. Trump Twitter-oldalán közzétett nyilatkozatában azt is kijelentette: azok a cégek, melyek az embargó ellenére kerekednek Iránnal, nem kereskedhetnek az Egyesült Államokkal.

Azonban Trump kemény nyilatkozatai ellenére az Európai Unió tagországai szembeszálltak az embargóval. Például Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozatában támogatást ígért az Iránban működő európai cégeknek. Elmondta: azon dolgoznak, hogy a pénzforgalom lehetséges maradjon Iránnal, s szomorúan fogadták az amerikai megszorítások hírét. Azt is hozzátette: az Iránnal való kereskedés nem volt veszteség, gondolnak az iráni népre is, és az Európai Unió nagy hasznot, valamint az Oroszországtól való függőség csökkenését remélte az iráni gáz- és olajvásárlástól. Az, hogy az Egyesült Államok az európai országokat figyelmen kívül hagyva kilépett az iráni atomszerződésből, fontos szakadást jelenthet az Európai Unió és az Egyesült Államok között.

Az Egyesült Államok által az utóbbi időben bevezetett megszorítások és embargók az amerikai külpolitika változására utalnak. A Törökországot a Brunson-ügy miatt megszorításokkal fenyegető Egyesült Államok Oroszország ellen is megszorításokat vezet be. Emellett a Kína elleni védővámokat is ebben a környezetben kell szemlélni. A Palesztina ügyében az ENSZ szószékéről az egész világot fenyegető Egyesült Államok megszorításokra és embargókra alapozó politikája rövid távon az USA számára kedvező eredményeket hozhat, de hosszú távon veszélybe sodorja az Egyesült Államok pozícióját a világban, és az Egyesült Államok elidegenedését okozhatja.

 



Még több hír