Globális Perspektíva (26)

Túl van Törökország a 32. országgyűlési és első elnökválasztáson

Globális Perspektíva (26)

Túl van Törökország a 27. országgyűlési és első elnökválasztáson. Az ismét nagyon gyorsan közzétett választási eredmények szerint nincs szükség második fordulóra, a szavazatok 52,5%-ával az AK Parti elnöke, Recep Tayyip Erdoğan lett az új elnöki rendszer első elnöke. Őt 30,6%-kal a CHP jelöltje, Muharrem İnce követte. Az AK Parti 2002 óta először veszítette el parlamenti többségét (a 2015-ös megismételt választásokat nem számítva).

 

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL cikke.

 

Az alábbiak szerint foglalhatjuk össze a végsőkig nyitott, átlátható és versenyszellemű környezetben, a demokrácia ünnepeként lezajlott első török elnökválasztással kapcsolatos megfigyeléseket.

Rekord részvétel: A mintegy 60 millió választó 87,5%-a vett részt a választáson. Ez az arány rekord a nyitott, átlátható és versenyszellemű választásokat tartó Törökország és a világ többi országa számára is. Azt jelzi, hogy Törökország 1876 óta töretlenül halad a demokrácia útján. A közösségi média kifejezésével élve „a nyugati országokban sok a szavazóiroda, de nincsenek választók, keleten választók vannak, de kevés a szavazóiroda”. A demokrácia jövőjének szempontjából rendkívül reménykeltő, hogy Törökország a szavazóirodák és a választók száma is megfelelő.

Megmarad a politikai stabilitás: Az AK Parti 2002 óta ötödik alkalommal nyerte meg a választásokat, a török politikában ez egyedülálló sikertörténet, s más demokratikus országokban sem gyakran fordul elő. Ez annak jele, hogy a választók általában véve elégedettek, s támogatják a politikai egyensúlyt. Az ellenzék kritikái és populista szólamai nem találtak kellő visszhangra a választók körében.

Újabb igen az elnöki rendszerre: Az ellenzéki pártok és az őket egyesítő Nemzeti Szövetség a választások előtt egyértelműen azt ígérték, hogy ha győznek, visszatérnek a parlamenti rendszerre. Ezért ezt a választást úgy is tekinthetjük, mint a 2017-ben már elfogadott elnöki rendszer újabb megszavazását. Az előző népszavazáson 51,4%-kal fogadták el az elnöki rendszert. A Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök által kapott magasabb, 52,5%-os szavazati arány az elnöki rendszer újabb megerősítését jelenti.

Pártok közötti tranzitivitás: A választási eredmények szinte minden párt között bizonyos szintű tranzitivitásra utalnak. Első pillantásra figyelemre méltók az AK Partitól az MHP-nek, a CHP-től az IYI Párthoz és a HDP-hez irányuló szavazatok. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök a ma hagyományossá vált, erkélyről mondott beszédében kijelentette, hogy tisztában vannak az AK Parti visszaesésének, és megteszik, amit kell. Azt is meg kell említenünk, hogy Erdoğan a kurdoktól is kapott bizonyos arányban támogatást.

Az, hogy a választók megváltoztathatják pártprioritásukat, az egészséges demokrácia jele. A pártok közötti tranzitivitás arra kényszeríti a politikai pártokat, hogy jobban figyelembe vegyék választóik véleményét.

Magas képviseleti arány a parlamentben: A törökországi magas, 10%-os parlamenti küszöb miatt a törökországi választók egy része nem tudja akaratát megnyilvánítani a parlamentben. A mostani választáson törvényesített koalíciós rendszer Törökország történelmében ritkán látható módon 8 párt jutott be a parlamentbe vagy a saját jogán, vagy a létrehozott szövetség által. Ezek a pártok az AK Parti, CHP, MHP, HDP, İYİ Parti, BBP, Saadet Partisi és a Demokrat Parti. 1950 óta, a többpártrendszer történetében egyedül 1969-ben jutott be 8 párt a parlamentbe.

Az új rendszer mediátori hatása: Múlt heti írásunkban említettük, hogy az új rendszer mediátori hatása miatt vége annak a rendszernek, amikor a pártoknak csak a saját szavazóik számítottak. A megválasztáshoz szükséges 50%+1 hatását jól láthattuk a választási folyamatban és az után is. Az, hogy az elnököt 50%+1 szavazattal választják meg, további konszolidációt hoznak Törökországban, s arra kényszerítik a politikai pártokat, hogy ne csak a saját szavazóikat tartsák szem előtt. Ezzel az országban erősödik a demokrácia és szabadság, ami jobban szolgálja a belső békét.

Közömbösség a globális szereplők arroganciája iránt: A korábbi választásokhoz hasonlóan egyes nyugati államok, multinacionális cégek és médiaszervek próbáltak beavatkozni a törökországi választásokba. Fenyegető, vádaskodó nyelvet használtak az AK Parti ellen. A korábbi választásokhoz hasonlóan a választók most sem a globális szereplők tetszése szerint használták fel szavazatukat. Ugyanezt láthatjuk a külföldön szavazók esetében is. Annak ellenére, hogy egyes nyugati országok nyíltan fenyegették a náluk élő törököket, semmibe vették jogaikat, gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságukat, a külföldön szavazók is rekordszámban járultak az urnákhoz. Nem ezen országok, hanem saját véleményük szerint szavaztak, s többnyire az AK Partit részesítették előnyben. Az, hogy a választók nem a globális nyomás, hanem saját véleményük szerint szavaznak, nemcsak az érintett országok, hanem a nemzetek jogait tiszteletben tartó globális szereplők és a világbéke szempontjából is kiemelkedően értékes.

Törökország egy főre jutó nemzeti jövedelmét a 2000-es évek után 2.000 dollárról 10.000 dollárra növelte. Erősödött a demokrácia és a szabadságjogok. Annak ellenére, hogy a környező országokban, Szíriában, Irakban, Görögországban, Líbiában, Izraelben, Ukrajnában, Grúziában kedvezőtlen események zajlottak, a béke és remény szigete maradt. Le tudta győzni a FETÖ és egyéb puccskísérleteket. A 2017-os népszavazással és a mostani választásokkal pedig 150 éves demokráciájában alapvető változást végrehajtva áttért az elnöki rendszerre. Törökország mindezeket a sikereket alapjában véve a demokratikus politikai rendszere által érte el. A szabad, nyitott, átlátható és versenyszellemű választásokon, ha nem lett volna a kormányzat nemzettől kapott erős politikai és társadalmi legitimációja, lehetetlen lett volna mindezeket a demokratikus változásokat végrehajtani. Törökország ezekkel a sikerekkel nemcsak saját maga, hanem a térség és a nyugati országok számos terhén is könnyít. A nyugati országok már 3 menekült miatt is aggódnak, Törökország több mint 3 milliót lát vendégül. Mindenkinek tisztában kell lennie a török demokrácia és stabilitás értékével.



Még több hír