Napirendi Elemezés 14/ Diplomáciai Feszültség az angolszász világ és Oroszország között

Can Acun, a SETA ( Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatások Alapítványa ) kutatójának elemzése.

Napirendi Elemezés 14/ Diplomáciai Feszültség az angolszász világ és Oroszország között

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába, annak következtében komoly feszültség alakult ki az angolszász világ-főleg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, nagyvonalakban európai országok- és Oroszország között.  Nagy-Britannia befolyására több ország állította, hogy Oroszország áll a támadás mögött, azon állítás alapján kiutasítottak orosz diplomatákat. Az Oroszország ellen irányuló diplomata-kiutasítási hullámhoz 25 ország (az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az Európai Unió tagországai) csatlakozott, és legalább 140 orosz diplomatát utasítottak ki. Az orosz külügyminisztérium pedig alaptalannak nevezte és elutasította a brit vádakat, és a brit hírszerzést és a brit különleges műveleti erőket tartja felelősnek a megmérgezésért. Az államok mellett a nemzetközi szervezetek keretében pedig a NATO olyan politikát folytatott, amely közvetlen célpontja Oroszország. A NATO-szövetséges Törökország pedig elítélte a támadást, pedig nem vádolta Oroszországot, nem utasított ki orosz diplomatákat. 

Annak ellenére olyan helyzet alakult ki Oroszország és a nyugati országok között, amely nagymértékben emlékeztet a hidegháborúra, a világ új konjunktúrájában nincs helye a hidegháborúnak. Nem racionális elemzés, hogy Oroszország a támogatóival együtt egy blokkot hoz létre és új frontot nyit a nyugati blok ellen. A  Krím félsziget Oroszország általi illegális bekebelezése, másszóval az ukrán válság miatt feszültség keletkezett az orosz-nyugati kapcsolatokban, gazdasági szankciókat hoztak Oroszország ellen, így kiéleződött a feszültség. A Szkripal-ügy pedig az utolsó csepp a pohárban. Pedig nézetkülönbségek vannak a nyugati országok között. Főleg Németország, több európai ország mérsékelt politikát folytat Oroszországgal szemben.

Amikor fennáll a feszültség Oroszország és a Nyugat között, Törökország kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a  külpolitikában. Törökország nemzeti érdeke elkerülni a felesleges konfrontációkat. A Szkripal-ügyben Törökország szolidáris a NATO-szövetséges nyugati országokkal, de nem utasított ki orosz diplomatákat. Emellett Törökország nemzeti érdekeit számon tartva Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében ünnepélyes keretek között letették az Akkuyu atomerőmű alapkövét. Az Akkuyu atomerőmű 4 reaktorból áll és a terv szerint az első reaktor 2023-ban indul. Az Akkuyu atomerőmű  2023-as üzembe helyezése esetén biztosítják majd az ország villamos energia szükségletének 10 százalékát. A folyamatban lévő Török Áramlat alapján két vezetéket építenek a Fekete-tenger alatt Törökországba, azok egyike a török piacra visz gázt, a másik pedig a balkáni piacra.

Törökország jelentős energetikai terveket, ráadásul a Török Áramlatot léptette életbe, hogy meghatározó szereplő legyen a globális energetikai szektorban. Törökország nem szeretné Oroszországgal korlátozni az együttműködését, hanem erősítené az EU-val, és az Egyesült Államokkal is. Hiszen Oroszországgal üzletet kötött az orosz S-400-as rakétavédelmi rendszerek megvásárlásáról, ráadásul a NATO-szövetségesekkel is folytat tárgyalásokat a légvédelmi rendszerek vásárlásáról. Azonfelül Törökország, Franciaország és Olaszország megállapodott, hogy támogatják a lég- és rakétavédelmi rendszerek közös fejlesztésére irányuló együttműködést. Törökország aktív szerepet vállal az F-35-ös vadászgépek gyártásában.

Míg a FETÖ és a PKK/YPG terrorszervezetek ügyében ellentét van Törökország és a NATO szövetségesek között. Törökország kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a  külpolitikában, és maximalizálni igyekszik a nemzeti érdekeit. 



Még több hír