Rákbetegség

A statisztikák szerint 2012-ben, világszerte közel 15 millió ember küzdött rák betegséggel, akiknek a fele sajnos bele is halt a gyilkos kórba.

Rákbetegség

A kor pestiseként emlegetett betegség ellenszerét rengetegen kutatják, a halálesetek 13%-át mégis a rák okozza. Az utóbbi 10 év kutatásai hoztak ugyan sikereket, a betegek legnagyobb reménye egyelőre mégis az őssejt beültetés.


Az őssejtek a csontvelőben és a perifériás vérben található különleges sejtek, amelyek képesek például vörösvértestté, fehérvérsejtté és vérlemezkévé alakulni.
Az őssejtek azok, amelyek sejtjeink folyamatos megújításáért életünk során felelősek. Még az olyan betegségek gyógyításában is az őssejtektől várják az előrelépést, amelyek ma még csak korlátozott mértékben kezelhetők. Ilyen betegségek például az Alzheimer- és Parkinson-kór, az agyvérzés, vagy bizonyos izomsorvadások.


Az őssejt beültetés a fehérvérűség, vagyis a leukémia, mell-, here- és tüdő, valamint egyéb rákos megbetegedések kezelésében jelent új reményt. De mi is az őssejt? A felnőtt szervezetben az őssejtek és az előd- (progenitor) sejtek a test javító mechanizmusaként szolgálnak, a specializált sejteket felfrissítve, ugyanakkor a folyamatosan megújuló szerveknek – mint a vér, bőr vagy az emésztőrendszer szövetei – normális megújulásában is közreműködnek. Őssejtek a felnőtt emberi szervezetben (a vérben, csontvelőben) és az embrióban is megtalálhatók. Az ember testében lévő szöveteket és szerveket alkotó és mindenféle sejtté váló fősejt. Az ember testében a legtőbb őssejt a csontvelőben található.


 A még nem differenciált sejtek határtalanul osztódnak és tudják, milyen szövetté és szervvé kell nőniük. Az őssejtek olyan speciális sejtek, melyek osztódásra, önmaguk megújítására képesek. Át tudnak alakulni más, egyedi funkciót betöltő sejtekké, pótolva így akár az elpusztult sejteket, szöveteket. Ugyanakkor minél idősebb az ember, annál kevesebb az őssejtje.



Még több hír