Erdoğan vatikáni látogatása reményt ígér a globális békére

İbrahim Kalın a köztársasági elnöki hivatal szóvivőjének cikke, amely 2018. 02. 10-én jelent meg a Daily Sabah-ban.

Erdoğan vatikáni látogatása reményt ígér a globális békére

Erdoğan elnök Ferenc pápával történt találkozóját egy olyan világban, amely növekvő rasszizmussal, intoleranciával, tudatlansággal és erőszakkal van tele, jelentős alkalomként kell üdvözölni a béke, biztonság és barátság közös célja érdekében. 

Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök február 5-én tett hivatalos látogatást a Vatikánban, s ezzel az utóbbi 59 évben ő volt az első török köztársasági elnök, aki ellátogatott a katolikus világ vezetőjéhez. A látogatásra rögtön azt követően került sor, hogy az ENSZ Közgyűlése szavazást tartott Jeruzsálem ügyében, s ezzel új fejezetet nyitott Törökország és a Szentszék közötti kapcsolatokban. A két vezető közötti megbeszélések a világ szinte minden sürgető kérdését érintették.

Ferenc pápa még 2014-ben látogatott el Törökországba. Ő volt az első külföldi államfő, akit a köztársasági elnök az újonnan épült elnöki palotában fogadott. Az akkor folytatott megbeszélések baráti hangvételűek és lényegre törőek voltak.

A mostani vatikáni látogatás is hasonló szellemben zajlott.

A két vezető egy sor kérdést megvitatott, többek között Jeruzsálem, a muszlim-katolikus kapcsolatok, a szíriai háború, a menekültválság, terrorizmus, idegengyűlölet és iszlamofóbia problémáira is kitértek. Törökország egyike volt az első országoknak, amely felemelte a szavát mind szíriai krízis miatt, mind pedig a növekvő rasszizmussal és idegengyűlölettel szemben.

Amióta elfoglalta a pozícióját, Ferenc pápa új vezetési stílust honosított meg az Apostoli Szentszék élén: meleg, kommunikatív, nyitott és közvetlen. Amellett, hogy a katolikus egyház belső ügyeivel foglalkozik, a társadalmi igazságosság kérdéseiben globális szinten is egy határozott spirituális megközelítést képvisel. Például felemelte a szavát a rasszizmussal és a diszkriminációval szemben, valamint hangot adott aggodalmának a rohingja muszlimok drámai helyzete miatt is Mianmarban.

Az egész muszlim világ üdvözölte a Vatikán világos és határozott állásfoglalását Jeruzsálem kérdésében, s ez közelebb hozta egymáshoz a muszlimokat és a katolikusokat. A Vatikán e kiállása nem is meglepő, mivel Jeruzsálem a keresztények számára is egy szent hely, ők sem fogadhatják el azt, hogy az Egyesült Államok és Izrael egyoldalú döntéssel megváltoztassák a hely a történelmi, vallási és diplomáciai státuszát.

A muszlimok és számos keresztény, különösen azok, akik az arab és muszlim országokban élnek, a palesztin területek izraeli megszállását tartják a szentföldi konfliktus alapvető okának. Az amerikai adminisztráció helytelen döntése Jeruzsálemmel kapcsolatban csupán egy része a problémának. A telepek folyamatos bővítése, a muszlim és keresztény palesztinok elnyomása és kisemmizése, valamint a palesztin menekültek visszatérési jogának rendezetlensége minden olyan törekvésnek gátat szabnak, amelyek azt célozzák, hogy igazságos és tartós béke szülessen a Közel-Keleten.

Törökország a palesztin kérdésre nem vallási, etnikai vagy területi konfliktusként tekint, hanem mint igazságossági kérdésre. Az egyetlen megoldás, amely békét, biztonságot és stabilitást adhat a muszlimok, keresztények és zsidók számára, csakis a két állami megoldás teljes implementálása lehet – ez az a megoldás, amely rendelkezik a globális támogatottsággal, de hiányzik az előmozdításához szükséges lökés.

Szíria és a menekültválság Törökországot, a katolikus egyházat, valamint az egész tágabb muszlim és keresztény világot érinti. Törökország viseli el a hetedik éve tartó szíriai háború következményeinek oroszlánrészét. A menekültválság az összes szomszédos országra és Európára is kihatott. Csakúgy, mint mások, a szíriai keresztények ugyanúgy áldozatai a háború borzalmainak, a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásoknak, valamint a PYD/YPG terroristái által elkövetett emberrablásoknak is, melynek során arámi/asszír keresztény gyermekeket rabolnak el Észak-Szíriában, hogy az ő soraik között Törökország ellen harcoljanak.

Ferenc pápa üzenetei a befogadásról és a mások felé való nyitottságról különösen nagy jelentőséggel bírnak egy olyan időszakban, amikor növekednek a szélsőjobboldali mozgalmak és a rasszista irányzatok. Egy vallási vagy etnikai csoport elleni diszkrimináció a többiek biztonságát is fenyegeti, mivel ha egyszer mozgásba lendül a rasszizmus kereke, akkor már nem lehet azt megállítani, s minden közösség számára súlyos következményei lesznek. Az a tény, hogy a békés nyugati muszlim közösségek elleni politikai és fizikai támadásokat úgy mutatják be, mintha azok normálisak lennének, aggodalomra kell, hogy okot adjon, mind a muszlimok, mind pedig a nem muszlimok számára. A múltban ugyanígy szabadult el Európában az antiszemitizmus, és a nácizmus felemelkedésével és a holokauszt bűneivel a modern történelem szégyenfoltjává vált.

A pápa megmutatta, hogy rendelkezik azzal az erkölcsi és politikai felelősségtudattal, hogy elutasítsa a rasszizmus új formáit és az iszlamofóbiát. Ezt minden muszlimnak üdvözölnie kell. Ugyanígy a muszlim politikai és vallási vezetők is felelősséggel tartoznak azért, hogy megvédjék a muszlim országokban élő keresztény közösségeket bármiféle támadással szemben, valamint hogy az összetartozás és barátság érzetét nyújtsák feléjük. Törökország is erre törekszik a kicsi, de virágzó és békében élő keresztény közösségével kapcsolatban azzal, hogy a kormány számos intézkedést hozott a törökországi keresztény (és zsidó) közösségek vallási jogainak és tulajdonának védelme érdekében.

Az az igazság, hogy a muszlimoknak, keresztényeknek, zsidóknak, a többi vallás híveinek és a nem hívő embereknek közös erővel kell fellépniük a rasszizmus, idegengyűlölet és diszkrimináció minden formájával szemben.

Erdoğan elnök Ferenc pápával történt találkozóját egy olyan világban, amely növekvő rasszizmussal, intoleranciával, tudatlansággal és erőszakkal van tele, jelentős alkalomként kell üdvözölni a béke, biztonság és barátság közös célja érdekében.



Még több hír