Globális Perspektíva

Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL szavai következnek: Ebben a kalandban Önökkel több helyre megyünk, több témáról beszélünk. Néha a Balkánról, a Közel-Keletről, a Kaukázusról, Afrikáról, stb helyekről lesz szó.

Globális Perspektíva

Globális Pespektíva

Ebben a kalandban több megállónál állunk meg.Több témáról esik szó. Néha a Balkánon, neha, a Közel-Keleten, néha a Kaukázuson, néha Afrikában, néha Krímban leszünk. Hangja leszünk az egész világon kényszerhelyezre került ártatlan embereknek.Néha  egy Európában menedéket kereső migráns segítség kiáltására adunk választ.

A nyelve, a vallása, a faja bármi is legyen felhívással fordulunk az ebben a világban élő jó lelkiismeretű emberekhez. Nagyon aggasztók a Nyugaton végbemenő fejlemények,deleginkább Törökország szemszőséből értékeljük ki a globális kérdéseket. Sajnos el vagyunk szigetelve a nemzetközi téren történtektől. Ha nem tudunk semmit a másokkal történtekről, Egyikünk sem képes felismerni a saját értékeinket. Pedig mindannyiunknak fel kell ismernünk a saját értékeinket. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor beláthatjuk, hogy hol nem vettük észre a körülettünk zajló eseményeket.

 Manapság három főkérdés bukkan elő, ha beszélünk az egész világról. Az igaztalanság, a megoszthatatlanság és az, hogy nem élhetnek a különböző kultúrájú emberek egymás mellett.

Három főcím alatt foglalhatjuk össze az egséz emberiségnek problémáit. Vajon a manapsági ember képes megoldani ezeket a kérdéseket? A mindenkinek igazságot megosztó, éhes szomszédjáról gondoskodó ember még létezik-e,mintahogy Yunus Emre, nagy török filózofus is mondja: elnézést tanúsíts a megteremtettnek, a teremtő miatt, bármi is legyen a nyelve, a vallása és a faja. Akkor mi is kövessük azt az utat, amit jól ismerünk.

Az igazság, a megosztás és a többség szempontjából a nyugati civilizációt nem állíthatjuk nagy példáként elénk. A mi civilizációnk sokkal jóbb útmutató számunkra, mint a nyugati civilzáció.  Horaszántól a Balkánig, a Balkántól ezer éves gyaloglásunk az előttünk álló kérdések megoldása szempontjából megvilagítja az utunkat, mint a tengeri világító.

Ezt tekintve száz évvel ezelőtti idejig nagyon fontos hely volt Isztambul. Valamelyik gondolat, irányzat, ideológia, megértés sokkal mélyebb lehetne a különböző kulturájú emberek lakta helyeken. Mert ezek a gondolatok és ellentétek sokkal élesebbek lehetnek.  Evonatkozásban a “ alkotmányos vezetés” időszakában és előtte Isztambul egy olyan hely volt, ahol a közeli múltig magában foglalt különböző kultúrákat.A lakói szabadon tudták kifejezni magukat, bármi nyelvű is legyenek.  Isztambul egy olyan város volt, ahol muszlimok, zsidók és keresztények együtt éltek egymás mellett. Ebből kiindulva mondható, hogy részletesen vitatkozhatnak a kérdésekről.

A XX. században a török értelmiségre inkább a nyugati civilizáció volt hatással.A közeli múltig pedig Egyiptom, Irán, Pakisztán stb. országok gondolataiból merítettek ihletet. Nem tagadható, hogy a Nyugaton és Keleten végbemenő fejleményeket követni, különböző kommentárokat tudni egy előny, de az ezekben az országokban végbemenő fejleményeket követő török értelmiség eléggé nem analízhatja a körülette zajló eseményeket. A köztársasági időszakban ez sokkal jóbban érezhető.

Pedig manapság az egész világon csak néhány olyan  város létezik, ahol az emberek saját identistásuk szerint szabadon élhetnek, nem szigetelődnek el a másoktól  a fajuk, vagy a vallásuk vagy nyelvük miatt. Erre példa lehetne Isztambul városa is, ahol hosszú ideje létezik a több nemzetiségből eredő együttélési kultúra.Ahogy Toybee, híres történész is írja , a keleti és a nyugati kultúrák összetalálkoznak ebben a városban, amely mindig útmutató számunkra a problémák megoldása szempontjából. Sajnos egy kicsit mi is távolódtunk el tőle. Pedig szükségünk van erre a tapasztalatra. Egyrészről felfedezzük az egész világot, másrészről pedig megoldást keresünk az egyetemes kérdésekre. Ha szeretnének utitársak lenni velünk, akkor mire várunk. Na akkor indulás, mert előttünk egy hosszú út áll, de az időnk nagyon kevés.

Na, akkor jó utat!…

Prof. Dr. Kudret az Ankarai Yıldırım Beyazı-egyetem Politikai Tudományos Kara dékánja.



Még több hír