Trump közel-keleti látogatása

Az USA volt elnöke, Barack Obama hivatalba lépése után nem sokkal Törökországba és Egyiptomba látogatott. A két országban tett, az USA közel-keleti és Iszlám világra vonatkozó politikájával kapcsolatos nyilatkozatai nagy várakozásokra adtak okot. Obama kairói beszédében a demokrácia fontosságát hangsúlyozta. Azonban ugyanez az Obama nem emelt szót az egyiptomi puccs ellen. Szemet hunyt a törökországi puccskísérletet elkövető FETÖ terrorszervezet felett is. Szíriában is hátat fordított a demokráciával kapcsolatos ígérteinek. Mindez súlyos csalódást okozott. Ebben az időszakban Obama nem tartotta fontosnak az USA hagyományos szövetségeseivel, Szaúd-Arábiával, Egyiptommal, Törökországgal és Izraellel való kapcsolatát. A nukleáris egyezmény segítségével az Obama-kormány rendezte a kapcsolatot Iránnal. Szemet hunytak Irán terjeszkedési törekvései felett a térségben. Ugyanebben az időszakban Szíriát, Jement és Líbiát a polgárháború kerítette hatalmába.

Donald Trump választási kampányában távolságtartóan kezelte az Iszlámot és az Iszlám világot. Nem sokkal megválasztása után 7 muszlim ország polgárainak tiltotta meg a belépést az USA-ba. Azonban úgy tűnik, Trump megváltoztatja viselkedését az Iszlám világgal kapcsolatban. Első hivatalos látogatását Szaúd-Arábiába tette. A kétoldalú tárgyalások mellett felszólalt egy olyan konferencián, melyen 55 muszlim ország vezetője vett részt. Fontos üzeneteket adott át. Kijavított egy hibát korábbi beszédeiben. Ez alkalommal elválasztotta az Iszlámot és a terrorizmust. Rijádi beszédében nem használta a „radikális Iszlám terrorizmus” kifejezést. Elmondta, hogy visszatérnek az USA klasszikus szövetségeseihez, és továbbra is fenyegetésnek tartják Iránt. A találkozó végén aláírták a résztvevő országok közötti szoros együttműködéséről szóló, 18 pontból álló Rijádi Nyilatkozatot. A Nyilatkozat felrajzolja az aláíró országok közös tervét a terrorizmus és Irán terjeszkedésének megelőzése végett.

Közel-keleti útja során Trump új fejezetet nyitott az Obama által távolságtartóan kezelt Szaúd-Arábiával és Izraellel való kapcsolatokban, és tárgyalt Abbasz palesztin elnökkel is. Elmondta, hogy a béke a kétállami megoldásban rejlik. Ez új próbálkozás jelét adta a térségnek. Kifejtette, hogy azt akarja, hogy új korszak kezdődjön az izraeli-palesztin tárgyalások történelmében. Kedvező légkört teremtett. Azonban nem várhatjuk, hogy ez a légkör megoldást jelent a palesztin kérdésre. A térség jelenlegi kockázatos pontjai északabbra fekszenek. Az izraeli-palesztin probléma jelenleg nem képezi az USA külpolitikájának egyik legfontosabb pontját. Ezért  izraeli-palesztin problémában rövid távon nem várható változás.

Mielőtt Trump elnök lett volna, sikeres üzletember volt. Ezt a tulajdonságát használja ki a diplomáciában is. Szaúd-Arábiában összesen 480 milliárd dollár értékű egyezményt írt alá, ebből 110 milliárdot katonai területen. Trump szaúd-arábiai – izraeli – vatikáni látogatása során tanúsított viselkedése azt mutatja, hogy figyelmesebb és diplomatikusabb viselkedést tett magáévá. Trump a Közel-keleten új térségi biztonságot próbál felépíteni. Ahogy látjuk, a Trump-kormány prioritása ez a közel-keleti politikában: az Öbölben arab szövetségeseivel, Törökországgal, Egyiptommal és a többi muszlim országgal való kapcsolat megújítása, és új kezdet a hagyományos szövetségesekkel. Ilyen módon Trump az Obama-kormánnyal szemben ismét hatékony szereplővé próbálja tenni az USA-t a Közel-keleten.

Kétségtelen, hogy Trump közel-keleti tárgyalásai befolyásolni fogják a számos térségi témában hasonló nézeteket valló Törökországot és Katart. Szíria, Egyiptom, Líbia és Irán vonatkozásában Törökországhoz és Katarhoz hasonló prioritások alapján cselekszik. Törökország és Katar az utóbbi időben konfliktusokba került az USA-val való kapcsolatuk során. Obama idején a különösen az USA szíriai politikája ellen felszólaló Törökország célja az, hogy a Trump-kormány idején egészségesebb kapcsolatokat alakítson ki az USA-val. Azonban ha az USA Törökország vagy Katar támogatására számít akár a terrorellenes küzdelem terén, akár Iránnal szemben, figyelembe kell venni Törökország és Katar prioritásait is. Lesznek olyanok, akik eltérően gondolkodnak, és kioktatnak, azonban nehezen vihetők sikerre a Törökországot és Katart kizáró vállalkozások.

Trump közel-keleti tárgyalásai során mondott beszédeiben hangsúlyozta a terrorellenes küzdelem és együttműködés fontosságát. Akkor viszont hogyan magyarázza a PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a PYD/YPG támogatását? A Trump-kormány Törökország minden felhívása ellenére továbbra is a PYD/YPG-t támogatja, ami megkérdőjelezi az egész terrorellenes küzdelem terén tanúsított őszinteségét.