Április 16: a török demokrácia történelmi napja

Április 16. történelmi napja utat biztosít afelé, hogy Törökország hatékonyabban tudjon foglalkozni belföldi és régiós kérdésekkel, és segíti az országot demokratikus kultúrája megerősítésében.

Április 16: a török demokrácia történelmi napja

Április 16-án török választópolgárok milliói szavaztak egy olyan alkotmánymódosításról, amely, többek között Törökország parlamenti rendszerét elnöki rendszerre cseréli. 86%-os részvételi aránnyal, amely rekord részvételi arányt jelent, és a török demokrácia erejét mutatja, a szavazók 51,4%-a támogatta a javaslatot. Ezzel új fejezet nyílik Törökország modern politikai történetében.

A népszavazás eredményének több tanulsága is van.

Először is, az április 16-i népszavazás fordulópontot jelentett a török demokráciában. Először fordult elő, hogy a puccsisták helyett a török nép döntött arról, hogy milyen rendszerrel kormányozzák országukat. 1960-ban a katonai junta megdöntötte Törökország demokratikusan megválasztott kormányát, elvágta a kötelékeket az elnökség és a pártpolitika között, és egy súlyos hibákkal terhelt parlamenti rendszert vezetett be, melynek célja a gyenge koalíciós kormányok létrehozása volt. Ez az intézményi berendezkedés biztosította, hogy a választott tisztségviselők mindig gyengébbek legyenek, mint a gyámkodó katonai rezsim – amely kénye-kedve szerint diktálta a politikát, lemondásra kényszerítette vagy megdöntötte a kormányokat. Bár Törökország 2002 óta politikai stabilitást élvezett Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök vezetése alatt, mindig megvolt a kockázata, hogy az országot a jövőben működésképtelen koalíciós kormányok vezessék. Az alkotmányreform támogatásával a török nép vasárnap bebiztosította országa jövőbeli stabilitását.

Amikor a török nemzet 2019-ben ismét szavazni fog, új köztársasági elnököt és új kormányt fognak választani, és mindkettő közvetlenül a népnek fog felelni. A következő elnöknek, aki a végrehajtó hatalmat fogja vezetni, biztosítania kell a választópolgárok szavazatainak többségét ahhoz, hogy kormányozhasson. A következő parlamentnek elsöprő hatalma lesz az elnök felett, többek között a törvények beiktatása, ami kötelező érvényű lesz a végrehajtó hatalom számára, valamint vizsgálatot indíthat az aktuális elnök ellen, sőt, bíróság elé is állíthatja. A megfelelő fékek és az egyensúly segítségével az elnöknek és a parlamentnek együtt kell működniük, hogy konszenzusra jussanak a legfontosabb kérdésekben.

Egy másik fontos fejlemény az, hogy az igen szavazatok a vártnál nagyobb támogatást kaptak Törökország túlnyomóan kurdok lakta régióiban. A nem hivatalos eredmények szerint Muşban, ahol az AK Parti csak 24,8%-os támogatást kapott a 2015-ös parlamenti választásokon, most a szavazók 50,8%-a szavazott igennel az alkotmányreformra. Diyarbakırban, Siirtben, Vanban és Mardinban hasonló változás volt megfigyelhető. Ez többek között arra mutat, hogy a kurd választópolgárok is elutasítják a PKK terrorizmusát és a Népek Demokratikus Pártja (HDP) politikáját, amely a PKK mosdatására irányul. A kurdok túlnyom többsége a demokratikus reformokat, beruházásokat, közrendet és a PKK elleni terrorellenes küzdelmet támogatja. Azzal, hogy nagyon is egyértelmű különbséget tesz a PKK és a kurdok között, Erdoğan elnök és a kormány visszanyerte a kurdok bizalmát.

Végül pedig, a nyugati média és egyes európai kormányok nagyon elvesztették a hitelességüket Törökországban. Amit egyes európai kormányok tettek a népszavazás kampányidőszakában, nagy felháborodást keltett Törökországban, és kérdéseket vetett fel az Európával való kapcsolat jövőjéről. Egyértelműbben fogalmazva, az európai vezetők nemcsak hogy támogatták a nem szavazatokért folyó kampányt, és beleavatkoztak a népszavazásba, de a diplomáciai egyezményeket is megsértették, megakadályozva az alkotmányreform támogatóit, többek között a török minisztereket, hogy az országon kívül élő török választópolgárok millióit tájékoztassák.

A másik kérdés pedig a kettős mércére vonatkozik. Emlékezve arra, hogy az Európai Unió támogatta Olaszországot választási törvényei megváltoztatásában, hogy politikai stabilitását visszanyerhesse, a törökök nem értették, hogy Európa miért ellenzi olyan hevesen a hasonló reformok bevezetését Törökországban. Ugyanakkor a nemzetközi médiának nem sikerült megértenie Törökországot, és megjósolnia a népszavazás eredményét. Ahelyett, hogy alaposan áttanulmányozták volna az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot, számos riporter és kommentátor inkább saját következtetésekre jutott a tények ismerete nélkül, és kampányt újabb lehetőségnek tekintette, hogy lejárassa a köztársasági elnököt. Sok török olvasó számára a nyugati médiában napvilágot látott történtek és spekulációk a nem szavazatokért folyó kampány propagandaanyagának tűntek. Végül a nemzetközi média azzal, hogy nem tudósított a tényekről, elfogult képet közvetített a nemzetközi közönség felé. Reméljük, hogy ők maguk majd rájönnek, hogy ez valójában politikai aktivizmus az újságírás köntösébe bújtatva, és a szakma megszégyenítése.

Az EBESZ és az Európai Tanács Közgyűlésének megfigyelői ugyanezzel a problémával küzdenek. Hétfőn missziójuk kiadta előzetes jelentését, amely szerint „a népszavazás technikai kérdéseit tekintve jól ment végbe”, de azt állították, hogy a kampány kiegyensúlyozatlan volt. Ugyanakkor viszont az is kiderült, hogy a misszió egyes tagjai nyíltan a PKK-t támogatták közösségi média oldalaikon - ami Törökország és az Európai Unió szerint is terrorszervezet – ez pedig egyértelműen megkérdőjelezi elfogulatlanságukat.

Fontos felidézni, hogy az elnöki rendszer támogatása az elmúlt néhány hónapban gyorsan megnőtt 30%-ról több mint 50%-ra, ami azt jelenti, hogy több mint 25 millió ember támogatja. Előretekintve semmi kétség, hogy egyre több ember fogja támogatni az új rendszert, ahogy tanújává válnak,hogy hogyan segíti Törökországot és teszi biztonságosabbá a jövőt. A törvények megváltoztatásán és az elnöki rendszerre való átállás elősegítésén túl Törökország a vasárnapi történelmi jelentőségű szavazásnak köszönhetően a jövőben hatékonyabban foglalkozhat a hazai és térségi ügyekkel is. 



Még több hír